A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

szakma szervezeti szintjére, a csoport tevékenységére vonatkozóan nincsenek további adataink. A SZERVEZETI ÉLET ÉS KÜZDELMEI A VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1907 folyamán az ipari sztrájkmozgalom lassan, az agrármozgalom pedig erőteljesebben visszaesett. A küzdelem középpontjában mindinkább a kivívott szervezkedési jog és a kiépített szervezetek megvédése került.

156 A Szociáldemokrata Párt már 1906 tavaszától élesen bírálta a kormány működését, mivel a koalíció a választójog és a demokrácia jelszavával lépett hatalomra, s ennek ellenére nem szándékozott figyelembe venni a néptömegek követeléseit. Andrássy Gyula belügyminiszter és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1906 nyarától arra törekedett, hogy rendeletekkel és hatósági intézkedésekkel gátolja a munkásság megmozdulásait.

157 A Szociáldemokrata Párt kormányt bíráló politikáját mutatja a csongrádi szervezetének 1907. január 27-i gyűlésén elhangzottak is. A tanácskozást Mészáros János nyitotta meg, s azt javasolta, hogy elnöknek Oláh Mihályt és jegyzőül Orbán Lászlót válasszák meg, akiket egyhangúlag meg is választottak. A gyűlés budapesti szónoka, Alpári Gyula beszédének első pontjában „Mire kötelezi a paktum a nemzeti kormányt" kifejtette, hogy a Független 48-as Országos Párt, míg párt volt csupán, a népet magához hódította. „Beszéltek a népnek szabadságról, magyar vezényszóról, kétévi katonai szolgálatról, önálló vámterületről, az általános és titkos, községenkénti választójogról," — stb. A nép ezen pártot vakon követte, de ezen pártból és más pártokból megalakult a koalíció. A koalíció pedig az alkotmány felfüggesztésével törvénytelen kormány ellen — Fejérváry-kabinet ellen — felvette a küzdelmet. Követelései között ott voltak mindazon eszmék és tervek — mutatott rá Alpári —, melyek a magyar nemzet boldogságát voltak hivatva megvalósítani, s ha a koalíció uralomra jut, első gondja lesz a népnek megadni mindazon jogot, melyet tőle elvitatni nem lehet. Miután a koalíció kormányra került, miniszterei meg is ígérték a nép kívánságának teljesítését. Azonban az ígéret csak ígéret maradt, de majdnem az egyévi kormányzása alatt belőlük semmit meg nem valósított. Sőt, azok megvalósítása a paktum folytán nem is lehetséges, s a kormány működése „nem a nép kívánatai képviseletére, hanem a mágnások és főpapok érdekeinek képviseletére irányul. Amennyiben a kormány elfordul a néptől, forduljon a nép igaz barátjához, a Szociáldemokrata Párthoz, annak támogatásában bízzanak, mert az segít a nép baján." S szervezkedésre hívta föl a nép figyelmét. A beszéd második része a sajtóval foglalkozott. Alpári elmondta, hogy a nemzeti kormánynak vannak nagy számban fizetett újságjai, melyek arra vannak rendelve, hogy a miniszterek eljárásait, munkásságát, törvényalkotásait dicsőítsék, s a kormánynak az ország érdekében kifejtett tevékenységét felfújják. Ezért ezen lapokat nem ajánlotta a nép olvasására, különösen nem a Friss Újságot, de 156 Magyarország története 1890-1918. II. köt. ... 635. p. 157 NAGY József: i. na. 82. p.