A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

A Belügyminisztérium 1908. szeptember 22-én a fellebbezést felülvizsgálta, s a 122.000/1906. számú belügyminiszteri rendelet mellőzésével jóváhagyta.

135 A felvázoltak hitelt érdemlően tanúsítják, hogy sem a kormányzat, sem pedig a helyi hatóság nem nézte megnyugvással a Földmunkásszövetség megalakulását, különösen ha az más egylet összeolvadásával ment végbe. A Szövetség elleni fellépésnek azonban fő oka az volt, hogy 1906 nyarán megyeszerte eredményesen vezette a kirobbant sztrájkokat. Az 1906-os év munkásszervezetek alakulása szempontjából Csongrádon figyelemre méltó esztendő volt. A Földmunkásszövetség megalakulását követően egy hónap sem telt el, február 11-én életre hívták a malomipari munkások helyi fiókját.

136 S ebbe a fiókszervezetbe tömörülő malomipari munkások márciusban sztrájkot robbantottak ki.

137 A 32 sztrájkoló munkás az alábbi követelésekkel állt elő: A malomtulajdonosok ne gátolják a munkások szervezkedését, s csak szervezett munkásokat alkalmazzanak. A napi munkaidő reggel 6 órától este 6 óráig tartson, egy órás ebédszünettel; teljes vasárnapi munkaszünetet; a munkaidőn túl dolgozott órák száma másfélszeresen díjazandók. A mozgalomból kifolyólag 6 hónapon belül senkit sem szabad elbocsájtani. A sztrájk irányítására, szervezésére Széli Menyhért, a Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szakegyesülete vezetőségi tagja Csongrádra érkezett, akit Tasnády főszolgabíró őrizetbe vetetett. Az eseményről szóló főszolgabírói jelentés arra is kitér, hogy Széli letartóztatása elleni feljelentést Surányi Lajos csongrádi nyomdász tette, aki közvetítője lett „az országos szocialista párt központjának, és a csongrádi munkás önképzőkör minden tagját rávette a nemzetközi szocialistákhoz való átlépésre, s azóta is folyton gyűjti a tagokat, melyért minden hétre 10 korona rendes fizetést és minden ... bejelentett tag után bizonyos járulékot kap, s ebből él." Surányit a következőként jellemezte: „... sztrájkokat csinál, ő szervezte a múlt évi kőműves sztrájkot, ... a mostani malommunkás sztrájkot, s nincs egyéb foglalkozása, mint a nép folytonos izgatása és minden rosszra lazítása."

138 Itt jegyezzük meg, hogy Csongrádon 1903-ban alakult meg a Nyomdász Szakegylet, s mint az látható, Surányival az élen aktívan bekapcsolódott a helyi mozgalomba. A sztrájkoló malomipari munkásokhoz a csúvárok is csatlakoztak,

139 vagyis azok a munkások, akik kocsival járva a község utcáin összeszedték az őrölni valót, s utána vissza is szállították az őrleményt. A bérharc a malommunkások vereségével végződött, úgyannyira, hogy minden sztrájkolót elbocsájtottak. Ezzel kapcsolatosan az egyik helyi sajtó ekként írt; a tanúság ebből az, hogy a munkások — mielőtt bérharcba lépnek — fontolják meg eshetőségeiket. „Nálunk, ahol a napszámos munkások nincsenek szervezve — itt a csúvárokat, mint segédmunkásokat érthette a cikk szerzője (B. Gy.) —, nagyon bajos bérharcba lépni, mert... ha egy-két munkást a sztrájk miatt elbocsájtanak, 135 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 117/1913. sz. 136 GAÁL Endre: i. m. 270. p. 137 GAÁL Endre: i. m. 271-273. p. 138 Uo. 139 Tiszavidék 1906. március 25.