A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

tésnél nyertek elhelyezést. Akik e földmunkáknál sem jutottak keresethez, azok idegenben találtak megélhetést. A jelentés azonban arra is kitért, hogy a 450-500 mezőgazdasági munkás maradt aratás nélkül, de közülük is a csanyteleki védőtöltések építésénél, s a megkezdett lajosmizsei vasútépítés földmunkálatainál közvetítéssel alkalmazták őket.

120 Az aratásból kimaradt földmunkások számát illetően a sajtó a hivatalos adatokkal szemben 675 emberről tesz említést.

121 Az alispán is a szeptember 15-i tájékoztatójában azt írta a főispánnak, hogy az aszályos esztendő ellenére az ínségnek, a tömegnyomornak aggasztó tünetei nem mutatkoztak, mert a mezőgazdasági és kubikmunkások zöme a vármegyén kívül keresetet talált. Ennek ellenére fölhívta a főispán figyelmét, hogy várni lehet a hosszú téli pihenő miatt, s a nagy drágaság következtében hamarabb kifogynak a megtakarított keresetükből, mint más években. Miután az utóbbi időben minden tavasszal meg-megújult a munkásoknak a munka és keresethiány miatti panasza — írja —, bizonyosra vehető, hogy a következő esztendő tavaszán, de már a tél folyamán is olyan követelőleg fognak megnyilatkozni, amely a hatóság gondoskodását teszi szükségessé. Az alispán megítélése szerint az ínség a munkásság minden rétegére ki fog terjedni, s ennélfogva a kubikosok, a kordésok — ez utóbbiak lovai takarmányhiány miatt — alig lesznek képesek kitelelni. Ezért indokoltnak tartotta Csongrád vármegyére — közte Csongrádra is — kiterjeszteni a tervbe vett közúti és vízi építkezések megindítását olyan terjedelemben, hogy 3000-4000 munkást foglalkoztatni lehessen.

122 Az alispáni felterjesztés is azt igazolja, hogy az 1904-es év a munkásnép megélhetése szempontjából kielégítőnek ítélhető meg. Az elkövetkezendő időket viszont a kevés anyagi megtakarítások lehetősége miatt ínségesnek prognosztizálja. A munkásság jobb életkörülményeinek a biztosítására szükségesnek véli a munkáról való hatósági gondoskodást. A MOZGALOM HELYZETE AZ 1905-1906-OS BELPOLITIKAI VÁLSÁG IDEJÉN 1905 januárjában parlamenti választásokat tartottak, s a koalícióban egyesült ellenzék került ki győztesként. Ennek ellenére a király az alkotmányos szokásokat mellőzve, Fejérváry Gézát, a királyi testőrség egykori parancsnokát bízta meg kormány-alakítással. Erre a koalíció országszerte ellenállást hirdetett az alkotmányellenes kormánnyal szemben, s a megyék tömegesen tagadták meg az újoncozást és az adófizetést. Ez az ellenállás azonban nem volt tartós,

123 a kormány helyén maradt, nem hátrált. A kibontakozó belpolitikai harcok felzaklatták az egész országot. A közéleti feszültség növekedéséhez hozzájárultak a nemzetközi események is. A magyar közvélemény érdeklődéssel figyelte Oroszországot, az érdeklődés a japán háborúban elszenvedett vereség, s az érlelődő polgári forradalom hírének hatására foko120 CSML (SzL) Csongrád község iratai 508/1904. sz. 121 Tiszavidék 1904. június 12. 122 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 30/1904. sz. 123 NAGY József: i. m. 56. p.