A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

azok a munkások, akik csak szórványosan jutottak munkához, képtelenek voltak az építkezéssel kapcsolatos előírásokat betartani, ehhez nem volt meg az elegendő kezdő tőke. A kölcsön felvétele pedig folyamatos munka nélkül nagy rizikóval járt, törlesztés képtelenség esetén a házat elvihette. Ezen a nyáron is 638 mezőgazdasági munkás maradt ki az aratásból,

115 s az ilyen munkások nem voltak képesek a humánus kedvezmények ellenére a felkínált lehetőséggel élni. Azon személyek, akik munkához jutottak, azok sem tudtak naponta élelmezés nélkül 2 korona 20 filléres, élelmezéssel pedig 2 koronás keresetet elérni,

116 s ezt az összeget is inkább az általában népes család eltartására kellett fordítani, így ebből a keresetből aligha lehetett az adósság törlesztését pontosan finanszírozni. Az évet az események sorozatában a Mezőfi által decemberben tartott népgyűlés zárta, melynek tárgya, tartalma ismeretlen. A Tiszavidék című lap viszont megjegyezte, hogy a gyűlésen megjelent főszolgabíró hozzászóló beszédét szokatlan volt hallani, s e szép beszéd turpisságára a szocialisták hamar rájöttek.

117 1904-ben a falvakban és a mezővárosokban újabb társadalmi küzdelmek jelei mutatkoztak, zendülések törtek ki. És ezek a mozgalmak mögött most már ott álltak a vidéki centrumok szocialista szervezetei és szakszervezeti csoportjai. A nagyobb vidéki helységek szociáldemokrata vezetőségei, szakszervezeti csoportjai és ezen szervezetek vezetői buzgó energiával, áldozatoktól vissza nem riadva szervezték a földmunkásságot.

118 A Tiszavidék 1904 egyik január eleji száma is erre vonatkozóan azt írja: amióta Mezőfi Csongrádra betette a lábát, „napról-napra nagyobb arányokat ölt a szocializmus terjedése." Az egykori „Hegyi-tábor" — Hegyi Antal plébános köré csoportosulok (B. Gy.) — java része — írja a lap — a vörös lobogó alatt található. A párttagok pedig igyekeznek a kisebb kereskedőket és iparosokat is meggyőzni, ha megélhetésüket biztosítani akarják, úgy lépjenek a szocialisták közé.

119 Esetükben mint az látható, a szociáldemokrata szervezkedés a kiskereskedőkre, kisiparosokra irányult, ami arra enged következtetni, hogy a csongrádi földmunkásság nagyobb többsége már a szocialisták táborához tartozott. A kiskereskedők, kisiparosok beszervezésére viszont azért törekedtek, mert ez a társadalmi réteg állt egzisztenciálisan, politikailag a munkássághoz legközelebb, s belépésükkel a szocialisták köre bővül, erősödik. Ami a mezőgazdasági munkások kereseti viszonyait illeti, 1904 első felében az előző évhez képest mit sem változott, illetve az esztendő első hónapjaiban az átlagos napszám élelmezés mellett 1 korona 20 fillér és élelmezés nélkül 1 korona 60 fillér volt, s csak júniusra, a nagy mezőgazdasági munkák kezdetére emelkedett élelmezés nélkül 2 korona 40 fillérre a helyi napszám. S erre a hónapra közülük — a községi elöljáróság jelentése szerint — csak kevesen álltak munka nélkül. A kubikosok pedig a vármegyei törvényhatóság által 1903-ban megindított Csongrád-Szeged között épülő út földmunkálatainál, és a tiszai hídhoz vezető útépí115 Tiszavidék 1904. január 25. 116 CSML (SzL) Csongrád község iratai 8598/1903. sz. 117 Tiszavidék 1906. december 20. 118 SZAKÁCS Kálmán: i. m. 48. p. 119 Tiszavidék 1904. január 3.