A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

vármegyei törvényhatósági földmunkán 600-700 ember talált kenyérkeresetre. A jövőben pedig várható, hogy a Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat a földművelésügyi miniszter által jóváhagyott földmunkák megindulásakor a kubikosok alkalmazásával a munkanélküliség körükben tovább csökken.

112 A főispáni jelentésből hiteles képet alkothatunk arról, hogy megyeszerte a munkásnép milyen ínséges körülmények között élt. A felterjesztés szerint Mindszenten és Szegváron 600-700 földmunkás állt kereset nélkül. Ugyanakkor a csongrádi kubikosság előnyösebb helyzetben volt az említett két község földmunkásainál is, hiszen itt 600-700 ember munkába állításával lényegesen enyhébb volt körükben az ínség, s a csökkenése a további földmunkák megindításával még várható volt. A munkabér körül többször jelentkeztek ellentétek a munkavállalók és a munkaadók között. A vármegyei közigazgatási bizottság is ezt tette szóvá, amikor az 1903. július 11-i felterjesztésében tudatta a földművelésügyi miniszterrel, a kubikosok sérelmezik, hogy a vállalkozók a nagyobb haszon érdekében a munkabéreket igyekeznek minimumra szorítani. Ennek folytán a majdnem emberfeletti erőkifejtést igénylő munkával mindrosszabbul keresnek — hangzott a megállapítás — és elkeseredésükben a fennálló társadalom, az államrend ellenségeivé válnak. A bizottság kérte a minisztert, hogy közmunkák fedezésére 10 000 korona segélyt utaltasson ki, mert csak a munkához juttatással lehetséges a veszedelmes szocialista eszmét ellensúlyozni.

113 A munkásság ínséges helyzete késztette Csongrád képviselő-testületét a következő humánus intézkedés megtételére. A testület 1903. július 7-i ülésén határozatot hozott a szegény sorsú mezőgazdasági munkások megsegítésére oly módon, hogy 200 korona vételárának 15 év alatt történő lefizetése mellett a község törzsvagyonából házhelyeket engedett át. A közgyűlés utasította az elöljáróságot, a telkek kiosztásánál különös figyelemmel legyen arra, hogy az öt családtagot meghaladók részére egy külön telket, ennél kevesebb családtagok esetén két családnak adjon egy telket, hogy ez által minél több igényt ki lehessen elégíteni. Azon személyek viszont nem igényelhettek, akik már háztelekkel rendelkeztek, vagy akiknek két katasztrális holdnál nagyobb földjük volt. Az így kiosztott telkeken a birtokbaadástól két éven belől a kötelező szabvány szerint; öt tagú vagy ennél nagyobb családok esetében 1 szobát, 1 konyhát, 1 kamrát, kisebb tagú családoknál 1 nagyobb közös konyhát, l-l szobát és l-l kamrát voltak kötelesek az igénylők építeni. A képviselő-testület intézkedett az iránt is, hogy a tőkével nem rendelkezők a helyi takarékpénztártól részlettörlesztésre kölcsönt vehessenek föl, amely összeg a 800 koronát nem haladhatta meg. Mindezen túlmenőleg az építkezők a helyi gőzfűrészüzemben az épületfánál 5%-os, a deszkánál 6%-os és a colos léceknél 20%-os árkedvezményt kaptak. Viszont azok, akik a meghatározott idő alatt valami oknál fogva nem építkeztek, minden kedvezményt elvesztettek.

114 A közgyűlési határozat azt vetíti elénk, hogy a helyi hatóságnak milyen gondot okozott a munkásság hiányos keresetéből adódó nehézségeinek a lehetőség szerinti leküzdése, rendezése. A segítőkész intézkedések ellenére azt látni kell, hogy 112 CSML (SzL főisp. ált. ir. 179/1903. sz. 113 CSML (SzL) Csongrád megyei Közigazgatási Bizottságának iratai 874/1903. sz. 114 Tiszavidék 1903. július 19.