A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

eredő kivándorlás veszélyére, s arra kérte hasson oda, hogy nagy szabású földmunkák indíttassanak.

107 Az alispáni referátum is rámutat, hogy a mezőgazdaságban a megyében is munkaerő felesleg jelentkezett, és egy részük kubikmunkával próbálkozott, csakhogy ott is korlátozódott a munkalehetőség, s így ez sem jelentett megoldást. Sőt, az átáramlás következtében a kubikmunkán is az egyre jobban csökkenő elhelyezkedési lehetőség komolyan veszélyeztette az ebből élő kubikolók megélhetését. A földmunkák hiányától indíttatva a munkásság 20-25 tagú küldöttsége kereste fel a főszolgabírót azzal a panasszal, hogy a község kubikosai közül 400-an munka nélkül állnak, s részükre kereseti lehetőségről való gondoskodást kértek. A delegáció megnyugtatva távozott,

108 ami azt jelentette, hogy a főszolgabíró munkalehetőséget helyezett kilátásba, amit a munkásság megbízottai elégedettséggel vettek tudomásul. A körülmények láttán a földmunkásság munkanélküliségének enyhítésére a megye földmunkák indítását határozta el. Az alispán 1903. május 12-én értesítette a csongrádi járás főszolgabíróját, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága döntése alapján a kereset nélküli munkások (kubikosok B. Gy.) foglalkoztatására Szeged-Csongrád közötti törvényhatósági közút Csongrád-Zsigerhátig terjedő szakaszán műút építéssel kapcsolatos földmunkák végzését még az aratási munkák beállta előtt házi kezelésben elrendelte. Az alispán a munkák megkezdése előtt az alábbiak végrehajtására utasította a főszolgabírót, Weisz Zsigmond kivitelező mérnökkel: 1./ A munkálatoknál elsősorban csongrádi kubikosokat és csanyteleki gyalogos munkásokat és fuvarosokat alkalmazzanak. 2./ A leszámolásnál előállható zavarok elkerülésére munkáscsoportok alakítandók, s a csoportoknak megfelelő hosszúságú külön-külön útszakaszokat jelöljenek ki. 3./ A munkafeltételeket a kubikosokkal személyesen folytatott tárgyalások alapján a következőkben állapították meg; A./ Egy köbméter föld kitermelése, talicskára rakása és 20 m távolságon belül az úttestbe való behordásáért, vagy felhányásáért, valamint elegyengetéséért, simításáért 24 fillért — valószínűnek kell tartanunk az átlagbérezésnek megfelelően — fizettek. Minden további 20 m távolság után egy fillért számítottak hozzá. B./ A kocsismunkásoknak 200-300 m hordtávolságon belül 40 fillér szállítási alapdíjat, s minden további 50 m után 3 fillért számoltak el. A fuvarosok által szállított földmennyiség köbmétere után a földkihányásért, a kocsira való felrakásért, az úttestbe való elegyengetéséért stb. az A. B. pontban foglalt szállítási díjon felül még 24 fillér alapárat is felszámoltak a fuvarosokkal együtt dolgozó gyalogmunkásoknak minden levonás nélkül. 4./ A munkásínség enyhítésére az alispán kívánatosnak tartotta, hogy az útépítésnél minél több gyalogmunkást (kubikost) alkalmazzanak; e célból, ha a munkások erre vállalkoznak, a 200 m felül, legfeljebb 300 m-ig terjedő szállítást is a kubikmunkásokra kell bízni, — a 3./ pont A./ alpontjában foglaltak alapján. 5./ A munkások közötti súrlódások elkerülése végett — a határozat értelmében — különös gondot kellett fordítani arra, hogy gyalogos és fuvaros munkásokból alakított csoportokban a helyes arányok meglegyenek, s ekként mindkét nemű munkásoknak munkaereje kihasználva legyen. 6./ A kitűzéseknél segédmunkásként a munkáscsoportok ér107 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 178/1903. sz. 108 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 173/1903. sz.