A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

előző évben volt, tehát munkástartalék szervezésére nincs szükség. És júliusban is mindössze 20-30 ember volt aratómunka nélkül.

10 Azok a családok viszont, ahol a családfő valami oknál fogva a nyár folyamán — aratni, csépelni, behordani stb. — nem tudott munkára elhelyezkedni, azokat a téli hónapok kemény megpróbáltatások elé állította. A nehéz hónapok átvészelésére a Kereskedelmi Minisztérium télire a keresetnélküli munkások számára tanfolyamokat szándékozott szervezni. Csongrádon a munkanélküliek körében, a háziipar nagyobb arányú terjesztésérre háziipari oktatást vettek tervbe, s e célra a vármegye a szegény alapból 6000 koronát ajánlott föl.

104 A fentiek arra vallanak, hogy a kormányzat igyekezett segíteni az arra szoruló munkásoknak. Ez az elképzelés azonban áthidaló megoldásnak tekinthető a bajok tüneti kezelésére. A tanfolyam csongrádi indításáról nem állnak rendelkezésre adatok. Annak ellenére, hogy a munkásmozgalom apályáról beszéltek egyes helyi hatóságok vezetői, Budapest rendőr főkapitánya az 1902 novemberi országosan kiadott köriratában érdeklődött felőle. A főkapitány köriratára a csongrádi főszolgabíró az alábbiakat közölte: ... „járásom területén általában véve semmi nemű munkásmozgalmak, zavargások, sztrájkok nem fordultak elő." A szocialisták ellen büntetéseket, kiutasításokat nem kellett foganatosítani. A járás területéről a csongrádi munkáskört emelte ki, de ezt is oly módon, hogy ez a kör sem fejtett ki olyan irányú működést, amely hatósági beavatkozást tett volna szükségessé, azaz működése ellen nem emelt semmi kifogást. Megemlítette még, hogy az év folyamán három népgyűlést tartottak, betiltott egy sem volt.

105 E rövid összefoglalóból ismételten az tűnik ki, hogy a munkásmozgalom éle változott Csongrádon és nem megtorpanásról volt szó, s ez az állapot átmeneti is lehet, mint azt a következőkben látni fogjuk. Az 1903-as esztendő jelzései viszont arra utalnak, hogy a mezőgazdasági — és földmunkások gazdasági mozgalmában a közeljövőben újabb fellendülés várható. Az árak emelkedése, az alacsony munkabérek számos helyen gazdasági megmozdulásokhoz vezettek. Ebben az évben kiújultak a bérmozgalmak az ország különböző területein, főleg a déli vidékeken és az Alföldön.

106 Csongrád megye alispánja is azt jelentette 1903 májusában a földművelésügyi miniszternek, hogy a vármegye mezőgazdasági munkásságának kereseti és megélhetési viszonyai az utóbbi időben rosszabbodik, s az ínségesek körében az elégedetlenségnek aggasztó jelenségei mutatkoznak. Kiemelte, a mezőgazdasági munkások a munkahiány következtében arra kényszerülnek, hogy a mezőgazdasági munkán kívül kubikoljanak, mely munka bővebb keresetet is nyújt, s lassanként ez utóbbit tekintik megélhetésük főforrásának. És mint kubikosok az ország távolabbi részeiben, sőt külföldön Ausztriában, Németországban és Romániában keresett munkások lettek. Ellenben az utóbbi időkben — jegyezte meg az alispán — a kubikmunkák híján csak kis töredékük jut munkához, s a szentesi kubikosok mellett Csongrádon is nagy a fölösleg belőlük. Felhívta a miniszter figyelmét a munkahiányból 103 ERDÉLYI Péter: i. m. 172. p. 104 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 294/1902. sz. 105 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 43/1903. sz. 106 SZAKÁCS Kálmán: i. m. 42. p.