A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

január 5-iki 59. res. számú rendeletében arról ír, a beérkezett jelentésekből tudomására jutott, hogy a lakosság körében különféle címen, mint egyleti, vagy szervezeti tagsági járulék támogatása stb. gyűjtések történnek a szociáldemokrata sajtó támogatására. A miniszter az ilyen gyűjtéseket leplezett adományoknak minősítette, s ezért figyelemmel való kísérésüket fontosnak vélte. Az itteni gyűjtésről a források nem tájékoztatnak bennünket. Ellenben arról van tudomásunk, hogy a kormányzat a Földművelésügyi Minisztérium útján a szocialista sajtó ellensúlyozására NÉPLAP címen saját költségvetése terhére áprilistól heti lapot adott ki. E lapból Csongrád megye hetenként 400 példányt kapott, és terjesztése a gazdasági egyleteken keresztül történt.

56 Valószínűnek kell tartanunk, hogy Csongrádra is jutott belőle néhány példány. A miniszterelnök 1898 februárjában ismételten érdeklődött a megyei törvényhatóságoktól a szocialista mozgalom időszerű állásáról. Csongrád megyéből azt a tájékoztatást kapta, hogy alig van „egyetlen napszámos vagy cseléd is, aki két-három év óta híve ne lenne a szocialista eszmének." A jelszó, amely alatt ezideig a mozgalom fellépett — hangzott a megállapítás —, mindenütt egy és ugyanaz; „teljes jogegyenlőség, különösen a politikai jogok területén a vagyonos és vagyontalan osztályok között. A földek felosztása ... a teljes vagyoni egyenlőség alapján, inkább csak leplezett hátterét képezni a kedélyek forrongásának, s mint nyilvános jelszó soha és sehol nem szerepel." A mozgalom az utóbbi időben békés jellegűvé vált. Erőszakos kitörésektől nem kell tartani. A közép- és a parasztbirtokos osztálynak az a része, mely még két év előtt is rokonszenvezett a szocialista eszmékkel — írja a főispán —, különösen az utóbbi aratósztrájk óta mindjobban elidegenül tőle. S a mozgalom „nemcsak intenzitásából és terjedelméből, de erejéből is napról-napra veszít."

57 A fentiekből az a kép tárul elénk, hogy a mozgalom eszmei hatása ugyan általánosnak mondható megyeszerte a mezőgazdasági munkásság körében is, ugyanakkor békés jellegűvé vált, intenzitása ebben az időszakban alábbhagyott. Csongrád esetében is áll az a főispáni megállapítás, hogy a szocialista eszmének a mezőgazdasági munkásság táborában voltak ugyan hívei, de a mozgalom ereje itt a megye más településeihez mérten mérsékeltebb volt a már ismert okokból. Az, hogy a csongrádi földmunkásság mozgalom a megyeinél is csendesebb jellegű volt, nem jelentette a teljes elsikkadását. Ezt az állítást igazolja a helyi sajtó tudósítása, amikor közölte, hogy február 2 l-re a munkások nagygyűlés tartására készülődtek, s erre az alkalomra központi előadót akartak lehozni, aki a szocialista eszmék időszerűségéről tartott volna beszédet, de ezt a helyi hatóság nem engedélyezte,

58 — mármint a központi előadó szereplését. A népgyűlésre mintegy 2000 munkás példás rendben vonult fel a városháza előtti térre. Huszka Mihály két órás beszédében fölvázolta a munkásnép sérelmeit, valamint a kisbirtokosok válságos helyzetét. Kifejezésre juttatta a nagybirtokosok által elkövetett lelkiismeretlen eljárásokat, melyeket a szegény munkásnép rovására követnek el. 55 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 5/1898. sz. 56 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 16/1898. sz, 57 CSML (SzL) főisp biz. ir. 7/1898. sz. 58 Tiszavidék 1898. február 13.