A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

A különböző hatósági intézkedések ellenére a Földmívelő 1897. október 8-i számában (A Földmívelőt Várkonyi István jelentette meg 1896. augusztus 20-án. A lap a Független Szocialista Párt orgánumává vált.) megjelenő „A Szövetségtanács célja és teendője" című cikk a csongrádi választókerületet azon 18-20 választókerület közé sorolja, ahol a szocialista eszmék el vannak terjedve.

51 E megállapítás kétségtelen ellentmond a helyi elöljáróságok jelentéseiben foglalt, a munkásnép politikai beállítottságáról vallottaknak. Az igazság bizonyosan ott van, hogy a csongrádi munkásság sem volt mentes a szocialista eszméktől, csupán — mint azt korábban jeleztük — mérsékeltebb hatással. Az 1898-as esztendő nagyobb megpróbáltatásokkal köszöntött be az itteni munkásnépre. Huszka Mihály — az akkor még ideiglenesen működő földművelő munkásegylet elnöke — január 28-án kérvényt adott be a városi elöljáróságnak, melyben kérte, hogy a munkásság nagy szegénységére való tekintettel engedje el az 1 forint 50 krajcáros útadót, az 1 forint napszámos adót és a 40 krajcáros városi közmunkaadót. Továbbá enyhítsen a 2-3 kat. holdas kisbirtokosok adózási helyzetén is, mivel azok jóval nagyobb adót fizetnek a nagybirtokosoknál. A kérelem a következő felvetésekkel zárult. A 3500 munkásemberre nézve bizony a szabad Magyarországon szégyen és gyalázat, hogy ilyen rettenetesen ki van zsákmányolva, és e végett a legnagyobb nyomor a mindennapi vendége. És ezek a nyári munkában is csak kevésbé mérséklődnek, így bizony nem hogy adót nem bírnak fizetni, hanem már 1875 óta elég kenyerük és ruházatuk sincs. A képviselő-testület a február 17-i közgyűlésén akként határozott, hogy a munkásokra kivetett 1 forint személyenkénti és a 40 krajcáros városi közmunkaadót elengedi.

52 A beadvány hűen tükrözi a helyi munkásság élet- és anyagi viszonyait, s megállapítható, hogy az emberiesség mellett a munkásság helyzetéből fakadó ama felismerés is késztette a képviselő-testületet, hogy a kérelem elutasítása esetén nem lett volna lehetőség az adók behajtására. Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek az 1897. augusztusában kiadott rendeletét követte az 1898. január 24-én napvilágot látott 652. számú rendelkezése. Ebben előírta, hogy a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozására vonatkozó törvényjavaslat értelmében minden hivatásos mezőgazdasági munkásnak és napszámosnak, aki mezőgazdasági munkát bérért teljesít nem cselédi minőségben, munkás-igazolvánnyal kell rendelkeznie. A munkás-igazolványi könyvecskék beszerzése miatt február 5-ig a megye mezőgazdasági munkásait össze kellett írni, legalább hozzávetőlegesen, s fölterjeszteni a Földművelésügyi Minisztériumba.

53 A fölterjesztésre vonatkozóan azonban Csongrádról nincsenek adataink. Ami pedig a földmunkásmozgalmat illeti, az 1898-as év elején visszaesett. Még 1898 februárjában betiltották a Földmívelő lapot és Várkonyit elítélték, bebörtönözték. A Csongrád megyei mozgalom is Szentes kivételével a nyárra alábbhagyott.

54 De nem csak a Földmívelőt tiltották be, hanem a belügyminiszter 1898. 51 ERDÉLYI Péter: i. m. 168. p. 52 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 676/1898. sz. 53 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 3/1898. sz. 54 FARKAS József: Agrárszocialista mozgalmak ... 42. p.