A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

(egy kaszás és egy marokverő) 12 holdat (1200 négyszögöl) kellett learatni, legyen az búza, árpa, zab vagy bármilyen takarmány. A szerződés többi pontjai a bemutatottakhoz hasonló pontossággal határozta meg mindkét fél tennivalóit, a betartandó kötelességeket. A szerződésminta az alábbiakban zárult: „Munkások! A szerződésbe vetessétek be még a következőket: A gazda kötelezi magát, hogy az általános választójogot követelni fogja és olyan képviselőre szavaz, ki szintén követeli az általános választási jogot."

45 A szerződés közretételével a csongrádi földmunkások erre a vidékre vonatkozó egységes követelményt szándékoztak bevezetni, megvalósítani, amely mindkét félnek garanciát jelent. El akarták kerülni azt a kényelmetlen helyzetet, hogy menetközben módosításokat kelljen eszközölni, újabb megállapodásokat kötni. Ebben a szerződésmintában — mint az olvasható — az eddigiektől eltérő momentum, a politikai jog kiharcolásának felvetése, bekerülése a gazdasági pontok mellett, amely arra enged következtetni, hogy az agrármunkásság a politikai jog kivívásán keresztül gazdasági helyzetének a javulását is igyekezett előmozdítani. A fentiekben fölvázolt csongrádi aratómunkások zendülései, követelései más vidékeken zajlottak le. Magában a városban, s a járás területén a főszolgabírói jelentés azt mutatja, hogy 1897-ben a folyamatban lévő aratási munkálatok körül semmi olyan mozgalom nem volt tapasztalható, amely a munka abbahagyását jelentette volna.

46 A gazdasági és politikai feltételek javulásáért folytatott további küzdelmet jelentette az a tény is, hogy a helyi földmunkásság 1897 nyarán kérelmet nyújtott be a belügyminiszternek földművelő munkásegylet megalakításának engedélyezésére. A minisztérium a kérelmet július 26-án véleményezésre leküldte a megyének, majd a megye szeptemberben továbbította a főszolgabírónak, aki az alapszabályt a következő kiegészítésekkel véleményezte: Az egylet mindennemű gyűlését a hatóságnak köteles bejelenteni, hogy azon annak képviselője jelen lehessen, s a tárgyalás alatti ügyekhez szavazási jog nélkül hozzászólhasson. A határozati javaslatok pedig csak akkor hajthatók végre, ha ehhez a hatóság hozzájárult. Az alispán ez év október 4-én azzal a megjegyzéssel terjesztette föl a főszolgabíró által kiegészített alapszabályt, hogy az nem szükséges, mert az egyszerű földművelőkből álló egylet úgyis az izgatók befolyása alá kerülne, s az agrár szocialisztikus tanok terjedésének lenne az eszköze, a melegágya.

47 1898 februárjáig a földművelő egylet véglegesen ugyan nem alakult meg, de ideiglenes működését megkezdte.

4 A felterjesztett alapszabály-tervezetét pedig a belügyminiszteri államtitkár 1898. március 29-én kelt határozatában azzal utasította el, hogy annak szövege és tartalma azonos a Várkonyi István által szétküldött alapszabályokkal. És a csongrádi földművelő munkásegylet nem az alapszabályban körülírtak szerint kíván működni, hanem egész más célt van hivatva szolgálni. Utasította az alispánt, hogy az egylet végleges megalakulása ellen az 45 GAÁL Endre: i. m. 169-171. p. 46 CSML (SzL) Csongrád járás főszolgabírójának iratai 255/1897. sz. 47 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 1152/1897. sz. 48 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 90/1898. sz.