A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A fakatona és a doberdői fa a szegedi múzeum gyűjteményében

a kérdés megoldódott, de Móra ironikus írása így az események után több mint 10 esztendővel is jelzi, hogy mi volt a véleménye erről.

44 A múzeumról szóló hivatalos beszámolókban, amelyek különböző írásokban Móra részéről megjelentek, szintén tudósítást ad arról, hogy az I. világháborús anyag és az 1916-ban elhelyezett doberdói fa a későbbiekben önálló gyűjteménnyé nőtte ki magát és a múzeumon belül külön I. világháborús gyűjteményként létezett, 1945-ig minden bizonnyal.

45 A város által a doberdói fa iránt tanúsított nagy tiszteletnek jelét láthatjuk abban is, hogy az I. világháború halottai iránti tiszteletet, valamint a Klebelsberg Kunó által megfogalmazott, Szeged város dicsőségét kifejező ünnepélyes városkapu gondolatát összekapcsolva, 1936-ban megépítették a Boldogasszony sugárút lezárását jelentő Hősök Kapuját. Ez az egész nagy építmény a világháborúban harcolt katonák, illetve az ezeréves magyar katonai dicsőség és hősi halottak emlékét megörökíteni szánt emlékművé alakult és mint ilyen, az ország a legnagyobb ilyen jellegű emlékműve lett. Az itt elhelyezett két nagy katonaszobor és az épület egyéb díszei mellett Szeged az Aba Nóvák Vilmos által festett, az ország legnagyobb ilyen jellegű festményének számító freskóval állított emléket a magyar katonai dicsőségnek és a hősi halottaknak. Ennek részletes leírásától és ismertetésétől eltekintünk, erre vonatkozóan a közelmúltban részletes mű jelent meg.

46 Azonban arra szeretnénk kitérni, hogy a Hősök Kapuja számos konkrét témát megörökítő freskói között, nyüvánvalóan a megrendelő szándéka szerint, kiemelt helyet kapott a doberdói fa ábrázolása. Amint azt a mellékelt fotókon láthatjuk, a művész által ábrázolt fa, a fa ágai közé, illetve mögé elhelyezett föliratok révén, tartalmaz szöveges információt, másrészt a fa előtt a földön heverő katonák bemutatásával érzékelteti azt a hősi harcot, amelyet a 46-osok folytattak. A doberdói fa alsó részén, a földön heverő katonák fölött mindjárt két térképet láthatunk. A néző szerinti jobb oldalon egy kis térképen a Doberdói fennsík térképét láthatjuk az Isonzó folyóval és Doberdó fölött San Martinó, illetve a Monte San Michèle ábrázolásával, míg a néző szerinti bal oldalon az ezred későbbi, 1917-1918-as olasz fronton folytatott további küzdelmeit, amely a Caporettó-i áttörés után, mintegy 100 km-es nyugatra nyomulás után, a Piave mentén, Montelló környékén (ld. térkép) folytatott harcokban végződött. Az e fölött található föliratok pedig a 46-osok és egyáltalán a szegediek I. világháborús hősi harcait mutatja be a szöveges információ segítségével, amely szövegeket az alábbiakban mellékelünk: 1./Elesett hőseinek, kik a cs. és kir. 45. gye. kötelékében az/ égő Európa legkínzóbb poklaiban jártak / kálváriát! A 46-os szegediek hadakútja / 44 MÓRA Ferenc: Hannibál föltámasztása. 1914-1933. Budapest, 1981. 229-230. 45 Ezt közli A múzeum c. írásában, 1927-ben is. „A művelődéstörténeti osztály 701 db. tárgya 4 szobában van elhelyezve. Egyet a világháború emlékei töltenek meg, köztük van a híres doberdói fa, - az a nevezetes szederfa, amely a negyvenhatosok állásait védte s amelynek csonkára ágyúzott törzsét József főherceg hazaküldte a frontról Szegednek". In: Szegedi tulipántos láda. I—II. Bp., 1936. Az idézőit rész II. 74. 46 FORRAI Kornélia-TÓTH Attila: A szegedi Hősök Kapuja és az Aba Nóvák freskók restaurálásának története. Szeged, 2001.