A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

A CSONGRÁDI MUNKÁSSÁG A DUALIZMUS IDEJÉN BALÁZS GYÖRGY A MUNKÁSSÁG SZERVEZKEDÉSÉNEK KEZDETI SZAKASZA A magyarországi munkásság kialakulásának folyamata a szabadversenyes kapitalizmus késői szakaszában zajlott le, és feltételei az 1867. évi kiegyezést követő esztendőkben jöttek létre. Alakulására és eszmei fejlődésére a német, s az osztrák munkásmozgalom volt döntő hatással.

1 Csongrádon még ezekben az években nem beszélhetünk szervezett munkásságról, s a rendelkezésünkre álló szűk statisztikai adatok alapján az alábbiakban követhetjük nyomon a helyi munkássság kialakulását, számszerű növekedését. Az 1881 elején készült statisztikai felmérések csupán a lakosság számát (17 837), s a nemzetiségi megoszlást közlik, mely szerint a 16 947 magyar mellett 41 német is található volt.

2 A név után ítélve Csongrádon is található lesz a zömmel magyar munkások mellett német, vagy osztrák származású, ki aktívan részt vállalt a helyi munkásság szervezésében. Az 1900. évi adatok szempontunkból nézve bővebbek. És a 22 619 lélekszám mellett már megemlítik, hogy Csongrádon 1 371 kereső iparos és 190 kereső kereskedő található — valószínűnek kell tartanunk, hogy ebben az adatban benne vannak a szakképzett segédek is —, továbbá 742 kereső napszámos 1268 eltartottal. A házi cselédek száma 317 fő, mindössze 9 eltartott, s az ismeretlen foglalkozásúak 178 keresőt, 267 eltartottal tettek ki. 1900-ban a városban egy gőzmalom 22 segéddel üzemelt. A mezőgazdaságban 5573 keresőt; 9165 eltartottat, 496 kereső és 285 eltartott mezőgazdasági cselédet regisztráltak, akik közül 122-en 16 éven aluliak, 1 170-en felüliek voltak, s ezeknek 2364 hozzátartozót kellett eltartaniuk.

3 Az 1910-es esztendő felmérései vizsgálódásunk tekintetében is a legkielégítőbb. A lakosság száma elérte 25 310 főt. Az iparban 1 301 kereső, 1 762 eltartott; a kereskedelemben 291 kereskedő, 442 eltartott; s a közlekedésben 125 kereső, 302 eltartott; és egyéb ismeretlen foglalkozásúak 157 kereső, 412 eltartott szerepel. Az iparban 1 049 férfi, 219 nő dolgozott; a házi- és népiparban 28 férfi, 4 nő. A vándoriparban egy férfi. 18 művezető- előmunkás, 412 segédmunkás, 256 1 A magyar munkásmozgalom története (1868-1976). Bp. 1979. Kossuth Könyvkiadó. 5, 9. p. 2 Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás. Szerkesztette és kiadja: Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal II. kötet. Bp. 1882. 85. p. 3 Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. II. r. Szerkesztette és kiadja: A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. 1904. 370. p.