A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere

1640. augusztus 12-én kelt oklevélben gróf Esterházy Miklós (1582-1645) nádor, Puczut és Adorján pusztákat a kunszármazású Boda Györgynek, a szóban forgó Horgas pusztát pedig Kun Mihálynak adományozza, minthogy őseik is bírták^ Aztán 1645. április 23-án Horgas pusztát Kun Mihály leányától, Kun Katától bérbe vette Sanfalussi Hős István.

7 1658-ban ugyanezen pusztákat Wesswlényi Ferenc (1605-1667) nádor, a közben férjhez ment Tembeő Jánosné Kun Katalinnak adományozta. 1689-től viszont már Horgas és Szentpéter pusztákat a szegedi milícia és a martonosi sánc használta. Mind addig még e vitássá vált területet a királyi kamara 1749-ben eladásra bocsátotta. A török hódoltságot követően a Felvidékről 1723 után Szegedre került nemes Kárász Miklós (1715-1797) főjegyző 1751-ben megvette az 18.538 kateszteri hold és 788 szögöl terjedelmű horgosi és szentpéteri pusztákat.

8 Mária Terézia (1717-1780) császárnő az 1771. március 11-én kelt birtokjogi oklevelében Kárász Miklósnak, említi a régi Horgast, hogy azt újra kell telepítenie. 1771. szeptember 24-i kezdettel Kárász Horgost többnyire Felvidéki magyarokból újra telepítette

10

, csak éppen a régi településtől 3 kilométerrel keletre, a Szentpéteri pusztabirtokán (Ez a mai Horgos falu. Horgas halászfalu helyével közvetlen mellette ebben az időtájban csupán a ma is álló Kis-Horgosi major létezett. Tehát, 1964-ben Szekeres László (1931-1997) szabadkai régész ennek az egykori Horgas halászfalunak a templomromját tárta fel a mai Kis-Horgosi major mellett.

11

), amelyért utána azon magyarázattal adózott: miszerint itt volt nád tetőnek, fa gerendáknak, és szikföld vályognak. Valamint a Magyarkanizsa felé vezető út elágazása is ide esik

12

. Tehát a mai újratelepített Horgos már a Tisza Szent Péter puszta területén létesült, melynek a fennállását egyes történészek tévesen 1772-től számolták, de az előkerült dokumentumok igazolják, hogy ez az évszám már az első telepesek nyilvántartásba vételének az évszáma. 13 A heraldika (címertan) és a sfragisztika (pecséttan) kimondja, hogy a korabeli pecséteken, illetve azok lenyomatain található pecsétképek címerként számítanak.

14 Az újratelepített Horgos címeres pecsétéinek lenyomatai: A) Az újratelepített Horgos lakói kezdetben halászattal és legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. Ennek jegyében készíttették el Horgos első hitelesítő viaszpecsételőjét, melynek a lenyomata szabályos kör alakú, és az átmérője 2,3 cm. Rajta jól kivehetőek a kör alakban elhelyezett címer ábrák: a település névadó jelképe, egy középen lebegő ho6 OL. Dl 22505. 7 OL. E 21, Benignae sesolutions. 8 OL. Térképek, Sil, N° 247, 321, 659. Hadtörténeti Múzeum, B LX. G 639., továbbá CSMFL. Szentes, 1879, 1893, 1909-es kateszteri térképek. 9 OL. Kárász levéltár, P. 348, AA N° 5. 10 Vajdasági Levéltár, Újvidék, Bács-Bodrog Vármegye fondja. Az újratelepített Horgos első telepeseinek 1772-beli névsora, jelzet: 1/1772. 11 lásd SZEKERES. 12 OL. P 348, lajstrom 8, raksz.p 119, Declarátió, fasc BB, N° 6. 13 lásd Vajdasági Levéltár. 14 BERTÉNYI Iván: Új Magyar címertan (Debrecen, 1993).