A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere
rog (horgony), előtte pedig jobbra fordított pengéjű kasza. Felürül csillagok és az új félhold látható. A peremén két körvonal között latin nyelvű körirat: „SIGILLUM POSSIONIS HORGOS. 1771" Ez a pecsét egy községi szerződésen van, amely kelt Horgoson 1778. május 20-án 15 , vagyis hét évre az újratelepítés kezdetétől, de megtalálható az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében is. B) Az 1848/49-es Magyar szabadságharcot követően a hivatalokban a magyar nyelv is használatossá vált. így használatba lépett egy másik viaszpecsételő változat, amely ábrázatában teljesen megegyezik az előbbivel. Ennek átmérője 2,9 cm, a körirata pedig magyar nyelvű „HORGOS HELYSÉGE PECSÉTTÉ. 1771". Ez egy kezeslevélen van, amely „kelt Horgoson, Karácsony havának 1-ső napján 1864-ben". 16 C) A település lakosságának a száma egyre növekedett, és mind nagyobb teret szenteltek a föld megművelésére. 1857-ben Horgos már KÖZSÉGI státuszt kapott. Ennek alkalmából újabb változatú viaszpecsételő lépett érvénybe. Az ovális-kör alakú — álló viaszpecsét lenyomatának átmérője 3, 5 * 4 cm. Ez csaknem megegyezik az előző pecsét címerképeivel, de a korábbi horgonyt és kaszát itt még kiegészítették egy háromágú favillával, amelynek a nyele a jobb felső sarokból haránt irányban az előbbieket középen keresztezve lefelé irányul, valamint a horgony alsó görbületeinél hátul egy ekevasat helyeztek. A kasza pengéje pedig itt balra fordított (Ez csupán esztétikai megoldás). Ezen központi ábrát kétágú babér-levélkoszorú fogja körül A peremén két körvonal között a körirat magyar nyelvű „HORGOS KÖZSÉG PECSÉTJE. 1857". 17 Ezen pecsét lenyomata megtalálható az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében. D) A korábbi hitelesítő viaszpecsételőket a kor szellemében idővel felváltotta a gumibélyegző. Az előző viaszpecsételő ábrázatával és feliratával csaknem teljesen azonos bélyegző lépett használatba, csak ennek a formája ismét szabályos kör alakú. A felirata „HORGOS KÖZSÉG PECSÉTJE. 1857" A lenyomata fekete színű, melynek átmérője 3,7 cm, és az Országos Levéltár községek pecsétlenyomat-gyűjteményében megtalálható. 18 E) A Községi bíró bélyegzőjén is az előző címer-ábra szerepel. A kék színű és szabályos kör alakú lenyomat átmérője 3,9 cm. Pecsétképe itt is kör alakú mezőben helyezkedik el, a körirata magyar nyelvű: „HORGOS KÖZSÉG BÍRÁJA". Ezen bélyegző hitelesítő lenyomatai a Horgos és területének 1879, 1893, és 1909 évi kateszteri térképek szelvényein található. F) 1871-ben Horgos községet már Nagyközséggé nyilvánították. Az előbbiek változataira használatba lépett egy új bélyegző, amelynek a lenyomata csapott sarkú négyszögletes és zöld színű, a mérete pedig 2, 6 x 2, 9 cm. 15 GYETVAI Péter: A Tisza korona-kerület telepítéstörténete, I-III. (Kalocsa, 1992) 44. oldal (Az eredeti a Kalocsai Érseki Levéltárban található), OL. Községi pecsétnyomatok, V 5. 16 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében O^ezes levél). 17 OL. Községi pecsétlenyomatok, V. 5. 18 OL. Községi pecsétlenyomatok, V. 5. 19 A Kis-Horgos birtokrészletezési vázlata 1879. Horgos Csongrád vármegyei nagyközség földrészletezési vázlata 1893-as és az 1909-es, a Csongrád megyei fiók levéltárban található, Hódmezővásárhelyen.
