A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

szorúsan lépve az oltár elé, holtig tartó hűséget fogadni... a fehér ruha győzelme az otthon szentségét, a családi tűzhely tisztaságát jelenti. A vörös ruha győzelme pedig jelenti az én diadalát és a családi élet és ezzel a társadalom bomlását."

52 Maguk a szociáldemokraták a következőképp gondolkodtak a feminizmus kérdésköréről. Miben különbözik a szociáldemokrata nők feminizmusa a polgári nők feminizmusától? A szocialista nők gondolatvilágában még a férfi- és nőkérdésnél is erősebb a gazdasági kérdés rendezésének vágya. A szegény és gazdag, a munkás és a munkaadó az élet „mai berendezkedésében százszor erősebb ellenfél gyanánt áll szemben egymással, mint a férfi a nővel szemben."

53 A szociáldemokraták véleménye szerint a nők kiemelkedésének egyik, de csak egyik akadálya az ismer természeti és élettani problémák. Az okok másik része a nők átlagának alacsonyabb szellemi és erkölcsi színvonalában keresendő. „Nem látszik feminista szolgálatnak az a munka, melyet e tények leszögezésével végzünk. De magunknak kellett bevallanunk ezeket, ha végre ki akarjuk építeni az utat, mely a nők igazi fölszabadulásához, a nemcsak elveket dokumentáló, hanem a tényleges erejüket kifejező érvényesülésükhöz vezet." A szociáldemokrata nőmozgalom célja: „Tanulni, tanítani és tovább tanulni, saját nemünkön fölülkerekedni az egész, igaz emberiesség felé, de asszonytársainkat magunkkal kell húzni, szellemi, erkölcsi színvonalukat emelni, hogy sokan legyünk, akiket becsülhessenek, akikben megbízhassanak férfiak, anyák és a jövő, a gyermekek. ...Asszony létünkre emberek legyünk. Rosszhiszemű férfiakkal szemben is, mi asszonyok: tudatosan emberek, emberek."

54 A választási agitáció során a párt nőtagozata több mint negyven népgyűlést tartott Budapesten és vidéken, ebből tizenhárom alkalommal maga Kéthly Anna volt a vezérszónok. A Népszava és a Nőmunkás óramű pontossággal közölte a szociáldemokrata nőképviselők sokszor éles hangú, az ellenforradalmi rendszer intézkedéseit, intézményeit és vezető személyiségeit vádoló felszólalásait. Kéthly 1922. március elejétől kezdte meg személyes kampányát. Budapesten 1922. március 9-én huszonnégy helyen tartott az MSZDP népgyűléseket. Ezeken a rendezvényeken az elviselhetetlen drágaság ellen tiltakoztak a munkások és munkásnők. Kéthly beszédében leszögezte, hogy a munkások nem bírják tovább a „kolduséletet", felszólalásában arra figyelmeztette a munkáltatókat, hogy ha az emelkedő drágasággal szemben továbbra is a bérek alacsonytartására törekszenek, akkor az súlyos katasztrófához fog vezetni. Előadása végén a kormánytól egy olyan új gazdaságpolitika kidolgozását követelte, amely a dolgozók megélhetését is biztosítja.

55 A politikusasszony természetesen kampánya során sem feledkezett meg a nők politikai neveléséről, hiszen a választási küzdelem ismét időszerűvé tette ezt a kérdéskört. A kormány ugyanis 1922. március 2-án új választójogi rendeletet adott ki. Ez az 1919-es Friedrich-féle rendelethez képest újból bevezette a választójogi cen52 N. SZEGVÁRI Katalin: i. m. 108-109. p. 53 Szocializmus, 1922. augusztus 8. sz. XII. évf. 375. p. 54 Szocializmus, i. m. 376. p. 55 Népszava, 1922. március 9. 5. p.