A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya
zust. A nők választójogát 24 évről 30 évre emelte. Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban fenntartotta ugyan a titkos szavazást, de a többi városban és a falvakban visszaállította a nyílt szavazást. 56 Kéthly szerint ez a módosítás a munkásnők jelentős részét megfosztotta ugyan a választójog gyakorlásától, de ennek ellenére nem szabad megfeledkezni a választójoguk birtokában maradt női tábor közvetlen befolyásoló erejéről. Ezért a párt legnagyobb rendeltetése a voksolásig nem más, mint a fölvilágosítás és tanítás, a cél az, hogy a nők ne csak szavazói, hanem harcosai és agitátorai is legyenek a szocializmusnak. Kéthly sorsdöntő fontosságúnak tartotta, hogy minden öntudatosan szervezett munkás felesége, leánya, anyja vagy nővére szintén helyesen ismerje föl osztályhelyzetét, erre azért van szükség, hogy szavazatával ne az ellenfelet, hanem az MSZDP-1 támogassa. 57 Kéthly következésképpen nagy hangsúlyt fektetett a családon belüli agitációra, oktatásra, érdeklődés-felkeltésre, emellett persze a dolgozó nőknek a sok munka mellett időt kell szakítani az „elvtársnők" előadásainak meghallgatására, merthogy ezekből megértik azokat a nemes eszméket, amelyekért a szociáldemokraták küzdenek. A politikus szerint, ezen „ideák" megvalósulása közelebb visz a szebb, boldogabb és kívánatosabb élethez. Kéthly ellenben egy pillanatig sem állította a kampánya, parlamenti munkája és élete során azt, hogy szociáldemokráciával beteljesedik a „földi paradicsom", nem tett úgy, mintha tudná az összes emberi problémára, bajra a megoldást, egyszerűen csak magára vállalta a veszélyes és kritikus állapotban lévő munkásság társadalmi, jogi és gazdasági helyzetének megjavítását. A felvilágosító, agitációs munkában kivette részét a párt napilapja, a Népszava is. A napilap valóban biztosította a nyilvánosságot a nőmozgalom számára. Kéthly elismerte az újság segítőkész munkáját és köszönetként egy impozáns vezércikket jelentetett meg a Népszavában. A cikkben méltatta a napilapnak azt a tevékenységét, amelyet a nőkérdés területén már évtizedek óta kifejtett. A napilap segítette a szocialista nőket első, bátortalan lépésüknél, védelmezte őket kifelé és sokszor befelé is. Kéthly szerint a Népszava legnagyobb érdeme az, hogy a munkásmozgalomban már egyre kevesebben tesznek különbséget dolgozó férfi és dolgozó nő között, a „a jelenben már minden munkából becsülettel kivehetik részüket a nők is." 58 A párt kifejezetten nőknek meghirdetett választási gyűléseket is tartott. Az egyik ilyen nőgyűlést Szegeden rendezték meg. A Munkásotthon nagytermét teljesen megtöltő hallgatóság előtt Kéthly: „A nő gazdasági, politikai helyzete és a választások" címmel tartott előadást. Beszédét Bebelre való hivatkozással kezdte, aki szerint a társadalom igen nagy átalakulások felé halad, és a felmerülő problémák közül egyre inkább kiemelkedik a nőkérdés. Ez a probléma a mai napig megoldatlan, rendezése csak akkor lehetséges, ha a nők is részt vesznek a társadalom különböző mozgalmaiban. Azonban egyre többen akarják a nőket visszariasztani a politikától. Ok úgy tartják, hogy a nők helye a családban van, ez Istentől 56 PÖLÖSKEI Ferenc: Parlamentarizmus 1919 után. i. m. História, 1985. 5-6. sz. 57 Népszava, 1922. április 5. 5. p. 58 Népszava, 1922. április 30. 3. p.