A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

Decemberben a soproni népszavazás alkalmával az MSZDP választmánya felszólította a munkásságot, hogy szavazzon a város Magyarországhoz tartozására.

13 Világos, hogy az MSZDP-nek, ha élő politikai párt akart maradni ki kellett lépnie a passzivitásból.

14 Mindezek mellett a másik oldalon pedig a legitimisták és a közjogi ellenzék támadásai is erre kényszeríttették Bethlent. A kormány és az MSZDP vezetői közötti tárgyalásokra 1921. december 8-21 között került sor. A megegyezés, az úgynevezett Bethlen-Peyer paktum politikai kompromisszum volt, bár bírálói szerint Peyer és a szociáldemokrata vezetés e paktummal elősegítette az ellenforradalmi rendszer megszilárdulását. A megegyezés szövegét csak 1924 végén közölte a Népszava, de tartalma megkötése után azonnal ismertté vált. A kritikusok sem vitatták, hogy a pártra és a szakszervezetekre nehezedő nyomás enyhült a paktum aláírása után; működésük elé nem gördítettek akadályt, az MSZDP 1922-től kezdve mindegyik választáson indulhatott és képviselői voltak a parlamentben.

15 Az MSZDP vezetői a belpolitikában kötelezték magukat: nem kötnek szövetséget az ellenzéki polgári liberális és demokrata pártokkal, nem fejtenek ki köztársasági propagandát, és nem folytatatnak a mezőgazdasági munkásság soraiban olyan agitációt, mint 1918 őszén. Elfogadták a kormány döntését: „A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezetei nem állíthatók vissza." A párt külföldi tevékenységét illetően vállalták, hogy nyíltan megszakítanak minden összeköttetést az emigrációba szorult szociáldemokrata vezetőkkel, felveszik ellenük külföldön a harcot, felhasználják a párt nemzetközi kapcsolatait a trianoni békeszerződés megváltoztatása érdekében, és cáfolják a fehérterrorról szóló híreket. Az egyesülési és gyülekezési szabadság terén megállapodás jött létre, hogy a rendőrhatóság ellenőrzési jogának fenntartásával az MSZDP rendszeres heti pártnapokat tarthat, továbbá előzetes engedéllyel és zárt vagy elkerített helyen politikai gyűléseket is rendezhet, a tüntető felvonulás azonban továbbra is tilos. A szakszervezetek nem foglalkoznak politikával, „de jóváhagyott alapszabályaikban körülírt működésüket akadálytalanul folytathatják." A kormány ígéretet tett még a politikai amnesztiára azzal az MSZDP által is elfogadott kikötéssel, hogy az internálást továbbra is folytatja azokkal szemben, akik „mint veszedelmes kommunista agitátorok különös veszélyt jelentenek." Az 1921. decemberi megállapodás összességében tágabb mozgásteret biztosított a szakszervezeteknek és lehetővé tette a pártszervezetek működésének újraindítását. Mindez megfelelő körülményeket teremtett ahhoz, hogy az MSZDP részt vegyen az 1922-es nemzetgyűlési választásokon.

16 13 A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, i. m. 130. p. 14 SERFŐZŐ Lajos: i. m. 20. p. 15 VASS Vilmos: i. m. 25. p. 16 A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, i. m. 131-132. p.