A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

Az 1922-es választások és az MSZDP Az új választás kiírása 1922 elején már élénken foglalkoztatta a közvéleményt, hiszen 1920. januárjában a nemzetgyűlést csak két évre választották meg. Lassan, olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a miniszterelnök a választójog megváltoztatására készül. A Népszava januári vezércikkei komolyan foglalkoztak a készülő törvénytervezettel. A hírlap kritizálja a kormányt arrogáns viselkedése miatt elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a kormány nem tájékoztatja a közvéleményt a jövőbeni terveiről. „Ez gyanús, — írja a Népszava — mintha bensőleg hallgatólagosan elalkudták volna egymás között a demokratikus választójogot." A következő híresztelések kaptak lábra: egészen szűkre szabják a nők szavazati jogát, titkos választások helyett nyílt szavazásra kerül majd sor. A cikkíró ezek alapján felteszi azt a kérdést, hogy a nemzetgyűlésnek milyen erkölcsi alapja van ahhoz, hogy szűkítő és kizáró értelemben nyúljon a választójoghoz, azok után, hogy 1920-ban demokratikus választójog alapján kapott mandátumot, amelyben a női voksoknak is döntő szerepe volt. A Népszava szerint a „rombadőlt világ" újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, legyen az nő vagy férfi. Ezt a szempontot a fejlett nyugati államok figyelembe vették és feljogosították a nőket arra, hogy részt vállaljanak a politikai életben. Ez elől Magyarország sem zárkózhat el. Ha ezt megteszi, akkor kiközösíti magát a művelt népek közösségéből. „Becsületes választójog, amely egyformán értékel nőt és férfit: az a minimuma annak, amivel a kormány és a nemzetgyűlés az országnak tartozik."

17 Majd január 6-án így végződött a lap vezércikke: „Fölhívjuk a kormányt és a parlamenti pártokat sürgős nyüatkozattételre. Nyílt, őszinte egyenes beszédet várunk. Mondják meg azt, ha merényletet akarnak végezni a demokrácia ellen. A pártok és a politikusok is valljanak színt. Mi is megmondjuk a magunkét, a szociáldemokrata párt készen áll a legélesebb küzdelemre a becsületes, demokratikus választójogért."

18 Az MSZDP értesülései igaznak bizonyultak. Az 1920-ban megválasztott nemzetgyűlés, amelynek társadalmi összetétele valóban sokban különbözött az 1918 előtti képviselők összetételétől, Bethlen szemében már a „tömeguralom" veszélyét rejtette magában. Horthy 1922. február 16-án feloszlatta a nemzetgyűlést, mivel az annak mandátuma lejárt, és a kormány 1922. március 2-án rendeleti úton új választójogot léptetett életbe. 1920-ban az írni és olvasni tudó 24 éven felüli nők rendelkeztek szavazati joggal, ettől kezdve csak az elemi népiskola 6. osztályát is elvégzett 30 éven felüliek. Az 1919-es Friedrich-féle választójog alapján a fél éve egy helyben lakó és 6 éves magyar állampolgársággal rendelkező 24 éven felüli férfiak kaptak választójogot. Bethlen rendelete szerint csak a 2 éve egy helyben lakó, 10 éves magyar állampolgársággal rendelkező és az elemi népiskola első 4 osztályát elvégzett 24 éven felüliek. E módosítások következtében a választók összlakossághoz viszo17 Népszava, 1922. január 3. 1. p. 18 Népszava, 1922. január 6. 1. p.