A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

sőbbi feladat" — írta. Tehát az elfoglalt föld további sorsát, az agrárátalakulás végrehajtását még nem fogalmazta meg.

35 Hogyan vélekedtek erről a kérdésről? Erre ad némi eligazító választ a „Kié a föld?" c. agitációs röpirat. Ebben Kun Béla a földosztás gondolatát általában elítéli. Abból — az egész kérdést igen leegyszerűsítve — csak azt emelte ki, hogy a földbirtokosok drágán meg akarnak szabadulni az eladósodott földjeiktől, mert tudják, hogy a földnélküli paraszt előbb-utóbb úgyis elvenné tőle. Ugyanakkor a parasztságot az adósságok és a kamatok újra tönkretennék.

36 Ezek az írások tehát az orosz bolsevikok agrárprogramjából tartalmazták a föld nacionalizálását és forradalmi kisajátítását, de elvetették az „egyenlősítő földhasználat," vagyis a nagybirtokok parasztság közötti felosztását. Ezt olyan kompromisszumnak tartották, amelyet a baloldali esszerek és mensevikek kényszerítettek a bolsevik pártra. Kun e helytelen nézete abból fakadt, hogy 1918 tavaszán más magyar kommunista vezetőkkel (pl. Szamuely Tibor) együtt a Buharin vezette „baloldali kommunista" frakció eszmei-politikai hatása alá került. Ezt bizonyítja az is, hogy Kun Béla: „Mit akarnak a kommunisták?" c. röpirata lényegében Buharin: „A kommunisták (bolsevikok)programja" c. brossurájának gondolatmenetét tükrözi, amelyet magyarra éppen 1918 tavaszán fordítottak le. Buharin ebben haladéktalan feladatnak tartotta a kiosztott földek közös társadalmi tulajdonba vételét s a paraszti birtokok meggyőzés útján történő átszervezését nagyméretű mezőgazdasági kommunákba. A mezőgazdasági termelés irányítását pedig a járási tanácsok mellett szervezett szegényparaszt bizottságokra akarta bízni, amelyekben a gyári munkások is képviselve lettek volna. Buharin és csoportja azt vallották, hogy a szocialista forradalom győzelmével szükségessé és lehetővé válik a szocializmus „haladéktalan bevezetése". Általában tagadták a forradalmi párt taktikájában a kompromisszum lehetőségét.

37 A magyar kommunisták lényegében ezen az elvi alapon és a korábbi baloldali szociáldemokrata múltjukban gyökerező luxemburgiánus nézeteik hatása alatt dolgozták ki már Magyarországon a KMP agrárprogramját. A párt agrárkérdésben vallott nézeteit a Vörös Újság december 7-i első számától kezdve cikksorozatban fejtették ki, amelyből a magyarországi közvélemény megismerhette álláspontjukat. E cikksorozat elvi mondanivalója megegyezik a KMP-nek a Budapesti Munkástanács december 13-i ülése elé terjesztett agrárjavaslatával, ezért ezt elemezzük. Ez az agrárjavaslat a földkérdés lényegének csupán azt tekintette, hogy „miként biztosíthatók a mezőgazdasági proletár és féli proletár elemei a proletariátus további forradalmának, s a proletariátus diktatúrájának támogatására". Hogyan képzelték e cél elérését? A KMP javaslata csupán forradalmi úton, a földbirtokok minden megváltás nélkül való elfoglalását tartotta egyedül helyes megoldásnak. A végrehajtást a földműves szegények tanácsaira kívánta bízni, amelyek feladatának tekintette, hogy a nemzetgyűlési határozat bevárása nélkül a földbirtokosok minden ingó- és ingatlan vagyonát lefoglalják, és a dolgozó nép összességének tulaj35 KUN Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Kossuth K. 1958. 71. p. 36 Uo. 80. p. 37 BUHARIN: A kommunisták A>olsevikok/ programja. Kiadja a KMP. Bp. 1919. 49. p.