A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége
utca sarkán egy új emeletes iskolát építettek. Ma ez a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola. 120 1880-ban a hitközség kiegészítette az elemi iskolát kisdedóvó intézettel. 121 . Az iskola tanterve a magyar, héber, német nyelven való olvasást, magyarnémet nyelven számolást, Magyarország és Izrael történetét és földrajzát, valamint természettan tanulását ölelte föl. Az iskola tannyelve kezdetben a német volt, mellette természetesen tanultak magyarul is, majd 1863-tól a magyar lett, a német és a héber tanulása mellett. 122 A Szegedi Híradó 1863. máj. 15-i számában megjelent írás elismerőleg írta: „A szegedi új izraelita nemzedék nyelvben, lélekben magyarrá fejlődik." A zsidó gyermekek többsége a hitközségi iskolába járt. Az 1906/7-es tanévben például a zsidó fiúknak csak 8%-a, a leányoknak pedig 4%-a járt községi vagy apáca iskolába. A hitközségi iskolához való ragaszkodás még a zsidótörvények előtti években is megmaradt. Az 1930-38 közötti években átlag 18% nem járt hitközségi iskolába. 123 Meglepőnek tűnik, hogy a hitközségi iskolába fölvettek néhány szegény, de tehetséges nem zsidó gyereket is. Pontos számokról nem tudunk, de a zsidó iskolások segélyezési akcióiból ők is részesültek, így bizonyos következtetéseket levonhatunk. Például a Szegedi Napló 1891. nov. 10. számában olvashatjuk, hogy a zsidó népiskolába járó 8 keresztény tanuló közül ötöt ruháztak föl és láttak el tankönyvekkel. A hitközségi elemi iskolába járó tanulók létszáma az egyes tanévekben erősen ingadozott: 1854/55 tanév: 264, 1864/65 tanév: 516, 1876/77 tanév: 260, 1883/84 tanév: 513, 1893/94: 496, 1898/99 tanév: 460, 1908/9 tanév: 534. Meglepő, hogy a leánytanulók száma néha jelentősen alatta maradt a fiúkénak: 1854/55 tanévben 174 fiú és 90 leány, 1864/65 tanévben 315 fiú és 201 leány, 1871/72 tanévben 278 fiú és 128 leány, 1883/84 tanévben 276 fiú és 237 leány. 124 A kép csak a századforduló után változott: 1910/11 tanévben az 546 tanulóból 268 volt a fiú és 278 a leány. 125 Mint látjuk azzal nem magyarázható, hogy a lányok csak később tértek át a négyosztályos iskolára, hanem talán azzal, hogy vidéki zsidógyerekek is szép számmal jártak ide, és a család főleg a fiúkat engedte el a távoli Szegedre. Az óvodások létszáma száz körül mozgott: 1881/82 tanévben 109 fő, 1883/84 tanévben 117 fő. 126 120 KULINYI: i. m. 360. p. és LŐW - KULINYI: i. m. 342. p. 121 Lásd: KULINYI: i. m. 360. p. 122 REIZNER: i. m. 305. p. és LŐW - KULINYI: i. m. 334. p. 123 KARÁDY Viktor: Az asszimiláció Szegeden. In: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szerk.: ZOMBORI István. Szeged, 1990. 17. p. 124 LŐW - KULINYI: i. m. 344. p. 125 Szeged története. 3. kötet. Szerk.: GAÁL Endre. Szeged, 1986. 970. p. 126 Uo.
