A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

A hitközségi iskolába járók tandíjat fizettek: 1882-ig évi 8 frkot, utána pedig 10 frt-ot.

127 A tanulók nagy része azonban kedvezményt kapott: vagy egyáltalán nem, vagy negyed, illetve fél tandíjat fizetett. Tandíjmentes volt például az 1864/65 tanévben 516 tanulóból 149, az 1871/72 tanév 406 tanulójábóll40, az 1883/84 tanév 513 tanulójából 179.

128 Az 1908/9-es tanév 534 tanulójából 144 volt tandíjmentes, és erről a tanévről még azt is tudjuk, hogy negyed tandíjat 78, felet pedig 119 fizetett. Könnyű ebből kiszámítani, hogy teljes tandíjat csakl93 gyermek, a tanulók 22%-a fizetett. A szegény gyermekek ingyen kaptak tankönyvet is. Erre a hitközség az említett utóbbi évben 129 K-át fizetett.

129 A tandíj bevételek messze nem fedezték az iskola fenntartásának költségeit. Például az 1864/65 tanévben a tandíjbevétel 2597 frt. volt, a fenntartási költség pedig 4345 frt. Az 1874/75 tanévben 2735 frt. IUetve 4407 frt., az 1879/80 tanévben 2300 frt. Illetve 4288 frt. A hiányt a hitközségi pénztárból kellett pótolni. Igaz 1861-től évi 500 frt-al, majd a századforduló után 1000 K-val a város is segített.

130 Az iskolák fölötti ellenőrzést illetve az irányítást a hitközségen belül — mint korábban már volt róla szó — az iskolai elöljáró és az iskolaszék végezte. Az iskola fenntartásának komoly terhe miatt fölvetődött az a gondolat, — a hitközség 1876. dec. közgyűlésén — hogy községinek nyilváníttassák a hitközségi iskolákat. Az iskolaszéket meg is bízták a várossal való tárgyalás lebonyolításával, de végül is nem jött létre a megállapodás.

131 A hitközség nem tartott fenn középiskolát, így ezzel részletesen nem foglalkozunk, csak néhány érdekességet emelnénk ki: A 20. sz. elején a szegedi zsidó férfiak 43%-a, a nők 35%-a végezte el a 8 osztályos középiskola legalább 4 osztályát. Ez jóval magasabb volt az országos átr lagnál, és még a budapestit is felülmúlta.

132 Érdekes az is, hogy a zsidó középiskolások többsége (például az 1880/81 tanévben 77%-a, az 1900/l-es tanévben 65%-a, városi katolikus (piarista) gimnáziumba járt. Ez a választás a minőség és a piarista atyák nagyfokú toleranciája miatt történt. (A zsidó tanulók hittan tanítására például bejártak a rabbik az iskolába.) A zsidó tanulók tanulásban való helytállását mutatja egy korabeli fölmérés: Az 1852 és 1885 közötti érettségizők 16,1%-a volt zsidó, de a kitűnően érettségizők 21,3%-a került ki közülük.

133 127 KULINYI: i. m. 360. p. 128 LŐW - KULINYI: i. m. 344. p. 129 Sz.N. 1909. febr. 20. 130 REIZNER: i. m. 306. p. 131 Uo. 132 KARÁDY: i. m. 28. p. 133 KARÁDY: i. m. 28. p. És LŐW - KULINYI: i. m. 350. p.