A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Dokumentumok a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakából (1931-1939)

Janovics Jenőt kérték föl. Ekkor lett a Szabadtéri szerződtetett díszlettervezője Varga Mátyás

7

, aki a következő évtizedekre többek közt a szegedi színházi élet elválaszthatatlan alakjává vált. 1939-ben egy újabb KFT rendezte a játékokat, amely bejegyzett szegedi cég tulajdonosa Czakó Pál színigazgató, budapesti lakos, a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat Rt. és Kiss Ferenc a Nemzeti Színház örökös tagja volt.

8 Az anyagilag továbbra is veszteséges és sok egyéb nehézséggel járó nyári játékok mégis meggyökeresedtek. A sort a háború szakította meg. 1939 az utolsó békeév, amikor még megrendezték a Szegedi Szabadtérit, majd húszévi kényszerű szünet következett. Ez az első korszak, amely megteremtette a szabadtéri színjátszás szegedi hagyományait, megmozgatta, Szegedre hozta a színházi élet legjobbjait, minden évben bővülő repertoárral bizonyította létjogosultságát. A kezdeti időszak tanúja, lelkes és szakszerű krónikása Lugosi Döme

9 volt, aki nemcsak írásaival tudósított, kritikáival formálta a közvéleményt, hanem gyűjtötte is a Szabadtéri tárgyi emlékeit, dokumentumait. 1937-ben a Közművelődési palota dísztermében kiállításon mutatták be a Dóm téri játékok rövid történetét: az előadások plakátjait, nyomtatványokat, szövegkönyveket, díszletterveket, fényképeket, a szabadtérihez készült emléktárgyakat, emlékbélyegeket, plaketteket. A hat tárlót és küenc paravánt megtöltő anyagot Lugosi Döme rendezte saját magángyűjteményéből. A következő évben Lugosi a kiállítás anyagát kibővítette más hazai és külföldi szabadtéri játékokra vonatkozó dokumentumokkal is. A kiállítás katalógusában

10 és a Játékokról szóló könyvében

11 részletesen leírta a kiállított tárgyakat. Gyűjteménye a második világháború során sajnos megsemmisült, pótolhatatlan veszteséget okozva ezzel a szegedi színháztörténetnek. A részletes leírások előtt röviden áttekintjük a különböző években készített dokumentumok sorát a föllelhető adatok alapján. A hiányok az adatok egyenetlenségéből adódnak. Az 193l-es első előadásra Lugosi Döme szerint készült egy szükségplakát, amely a Fogadalmi Templom 1930-as felszentelésére készült plakát újranyomása volt. Va7 Varga Mátyás (1910-2002) kétszeres Kossuth díjas díszlettervező, az Iparművészeti Iskolában mint díszítő-festő végzett, különösen a díszlettervezés és a színpadi szcenika érdekelte. A Képzőművészeti Főiskolán 1935-ben diplomázott. Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz. Szegeden 1987-ben megnyitotta Színháztörténeti Kiállítóházát. KBK 1969. 158., TANDI 1995. 8 CSML Az Ünnepi Játékokat Szervező KFT társasági szerződése 1939. május 6. (aláírók: dr Balogh István és dr. Hunya Benedek) 9 Lugosi Döme (1888-1945) szegedi jogász, művelődés- és színháztörténész. 1923-tól a színház jogtanácsosa, 1931-től a város tiszteletbeli főügyésze. Szerkesztette a helyi színházi lapokat, színházi lexikonon dolgozott, színpadi műveit Szegeden mutatták be. SZÉKELY 1994. 465. 10 A szegedi DOM téri játékok képeskönyve a Szegedi Szabadtéri Játékok II. kiállításának katalógusa. Szeged, 1938. 11 A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931-1937. Budapest, 1938. „A Színpad kiadása" könyvét, pontossága miatt a későbbi feldolgozások forrásként használták. NÉMETH 1959., HORVÁTH 1973., Sz. SIMON 1983., KOVÁCS-NIKOLÉNYI-POLNER 1991. 12 Lugosit előbb Újvidékre helyezték, majd a déli front összeomlásakor Budapestre került. Szerteágazó irodalmi és tudományos tevékenysége során összegyűlt könyv- és kéziratgyűjteménye ekkor veszett el. SÁNDOR 1995. 150.