A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Dokumentumok a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakából (1931-1939)

lójában akkor háromféle plakát készült Haranghy Jenő

13 tervezésében, a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium gondoskodásából, a város megrendelésére. Az előrelátó nyomdai megrendelő szerint az orgonaavató plakát 1000; a Fogadalmi Templom 2000; a Pantheon plakát 1000 példányából csak a felére került szöveg, a többi csak Szeged felírást kapott. Mindhárom plakátot 1931-ben is használták. Somogyi Szüveszter polgármester a Klösz György és Fiai grafikai műintézettől újra megrendelte a Fogadalmi Templomos plakátot és a Pantheont ábrázoló plakátot 1000 -1000 példányban, további 500-500 db-on csak a Szeged feliratot kérte.

14 Ezeken kívül egy részletes műsorplakát is megjelent a szereplők neveivel és általános tudnivalókkal, a szegedi Prometheus nyomda készítette 600 példányban. Az első, kísérleti előadásról a jelenlévő fotósok fényképalbumot készítettek. Az esemény után alig két héttel, július 1-én Áldor Dezső budapesti fényképész felajánlotta a városnak az általa készített albumot, példányonként 200 pengő értékben. A vásárlás megtörtént. 1932. április 5-én a Corvin Kiadó és Terjesztő Vállalat kínálta föl megvétele Somogyi Szüveszter polgármesternek az előadásról készült albumot kis és nagy változatban. Az irat nem tartalmaz vételre utaló megjegyzést. 1933- ban szintén a Haranghy plakátot nyomtatták újra, ezen kívül készült egy részletes szöveges plakát és egy feketenyomású plakát, melyet Buday György

15 fametszete után készítettek, ez egyben a Szegedi Hét céljait is szolgálta. (Lugosi) 1934- ben Lugosi szerint csak szöveges plakát készült. A rendezőbizottság azon kérését, hogy a Magyar Posta a Szabadtéri Játékok alkalmából emlékbélyeget adjon ki, elutasította.

16 Ezért a rendezőség levélzáró bélyegeket bocsájtott ki három alaprajz szerint, öt nyelven, az az évi egyetlen bemutatót: Az ember tragédiáját hirdetve. A bizottság nevében Pásztor József és Rácz Antal a polgármestert tudósító levélében nem nevezi meg a bélyeg tervezőjét, a bélyeg kiadásának indokaként a propaganda fokozását és azt a célt tartották fontosnak megjelölni, hogy a játékok részére bevételi forrást teremtsenek. 1935- ben a részletes műsorplakáton kívül készült egy litografált plakát is, amelyet Byss Róbert

17 tervezett. (Lugosi) 1933-1935 között a Szabadtéri Játékok adminisztratív és propaganda munkáit Vér György,

18 Hüf László és Erdős Árpád hírlapírók végezték.

19 13 Haranghy Jenő (1894-1951) grafikusművész, 1916-tól az Iparművészeti Iskola tanára, 1937-től a grafikai tanszék vezetője. Könyveket illusztrált, bélyegeket, plakátokat tervezett, a monumentális művészet minden műfajában alkotott: freskókat, üvegablakokat, mozaikokat. KBK 1969. 75-78. 14 CSML 4301/1931. 15 Buday György (1907-1990) grafikusművész. Szegeden jogot tanult. Kezdeményezője a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma mozgalmainak. Sajátos stílusú fametszet illusztrációival 1930-tól jelentek meg könyvek, első sorban népi ihletésű művek, verses kötetek. Sok hazai és külföldi kiállításon szerepelt, díjakat nyert 1950-től Angliában kényszerült élni, ott is halt meg. SzABÓ A.A. 2002. 169. 16 CSML 1175/1934. 17 Byss Róbert (1893-1961) festőművész, grafikus. Az 1920-as évek közepétől foglalkozott alkalmazott grafikával. A magyar sportkarikatúra megteremtője. 18 Vér György (1904-1943) 1924-ig Heller. A két háború közti baloldali szegedi sajtó markáns alakja, akit a sajtóperek sem tudtak elhallgattatni. 1922-ben segédszerkesztő a Szeged c. lapnál, majd a Délmagyarország szerkesztője. Közeli barátja volt Juhász Gyulának, Móra Ferencnek. A színházat különösen szerette, írt színikritikákat, sőt, a rendezéssel is próbálkozott. APRÓ 1980.8.