A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Dokumentumok a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakából (1931-1939)

folytatást, a folyamatosságot soha sem volt egyszerű megszervezni művészeti, technikai és anyagi szempontból egyaránt. A Szegedi Játékok első előadására - kísérleti jelleggel - 1931. június 13-án került s©r a még frissen elkészült Dóm téren. A Nemzeti Színház fővárosi bemutatójának szabadtéri változatát láthatta a közönség: Voinovich Géza misztériumjátékát, a Magyar passiót, Hevesi Sándor rendezésében. Két előadást játszottak, 13-án este 8 órakor és 14-én délután 4 órakor. A következő évi szünet után 1933-tól 1939-ig sikerült megszervezni, hogy évenként lehessen előadásokat rendezni. Megvalósult Hont Ferenc idegenből hozott ötlete: Szegednek is lett nyári színháza. A Játékok több évi megrendezésére a szegedi lapkiadók vállalkoztak. A négytagú rendezőbizottságot a Délmagyarország Rt. részéről Pásztor József,

3 a Szegedi Friss Újság részéről Rácz Antal és dr. Hunyadi Vas Gergely képviselte. Tagja volt a társaságnak még dr. Balogh István plébános,

4 aki a Tanyai Újság című hetilapot is szerkesztette. A rendezőbizottság munkájában tevékeny részt vállalt Lengyel Vilma

5 újságíró, színikritikus is. Ez a magántársaság 1933-35 között szervezte a szabadtéri előadásokat.

6 Az 1933-as év volt az első, amikor hosszú viták után először színre került Madách Imre remeke Az ember tragédiája. Ezután hét éven keresztül minden évben műsoron volt. Az 1935-ös évad nagyjelentőségű zenei eseménye volt az első nemzetközi produkció: az olasz - magyar kultúregyezmény szellemében bemutatásra került Pietro Mascagni Parasztbecsület című egyfelvonásos operája olasz szólistákkal, amelyet a mester személyesen vezényelt. A művészi és a megélénkülő idegenforgalmi siker ellenére a vállalkozás anyagüag ráfizetésesnek bizonyult. A városi közgyűlés ezért tárgyalta külön, és csak alapos vita után döntöttek mégis a folytatás mellett. 1936 és 1938 között a város volt a játékok gazdája. A polgármester, dr. Pálfy József vezetésével egy adminiszt ratív irodát hoztak létre. Az iroda vezetését 1936-ban dr. Szalay József nyugalmazott kerületi rendőr-főkapitány, a Dugonics Társaság elnöke, halála után 1937- 1938-ban dr. Szabó Géza tanácsnok látta el. A nyári játékok főrendezőjének mogatta a gondolatot, hogy a körülépített Dóm téren salzburgi mintára népies és művészi passiójátékokat rendezzenek (1929). PÉTER 1995. 130-131. 3 Pásztor József (1884-1962) született Pollák József. Újságíró, szerkesztő, laptulajdonos. 1904-1910 közt több szegedi lap munkatársa volt, 1910-től a Délmagyarország felelős szerkesztője, 1918-tól tulajdonosa, 1923-tól a Délmagyarország Rt. fő részvényese. A lap liberális politikai irányát mindig fönntartotta. LENGYEL 1999. 106-112. 4 Balogh István (1894-1976) róm. kat. pap, később kisgazdapárti politikus, államtitkár. 1918-ban pappá szentelték, 1925-29 közt filozófiát tanult, majd Szeged-alsóközponti plébános. 1927-35 közt a Szegedi Katolikus Tudósító alapító szerkesztője, 1936-38 a szegedi Tanyai Újság szerkesztője, majd a Délmagyarország társszerkesztője, 1944-ben a FKgP szegedi szervezetének megszervezője. KENYERES 1981. 38. 5 Lengyel Vilma (1893-1983) 1923-ban került a Szeged szerkesztőségébe Erdélyi Jenő főorvos zeneértő felsége, Lengyel Vilma, a szegedi feministák egykori titkára. A Szegedet 1925-ben betiltották, de Délmagyarország néven újraindították. Lengyel Vilma elsősorban kulturális tárgyú, zenei, színházi, művészeti eseményekről írott cikkeivel vívott ki magának nevet, Bartókról, Kodályról szóló tudósításait, kritikáit ma is számon tartja a zenetörténeti kutatás. PÉTER 1986. 433-438., LENGYEL 1999. 322-324. 6 PÁSZTOR 1938.