A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

tanár 147 fajta csemege- és 20 fajta borszőlőt tartott nyilván. 8 A legelterjedtebb borszőlőfajta volt a magyarka (lásd: népi nyelven szlankd), színváltozatai szerint: piros magyarka, sárga magyarka, zöld magyarka. Piros borszőlő a balkáni eredetű kadarka, és a szintén bornak való dinka három változata: bogdándinka, kövidinka (Kőszentmártonból idetelepített fajta), és rúzsadinka. A csemegeszőlő-fajták közül régi és igen finom szőlő a kecskecsöcsű, valamint a kerek, nagy szemű tökszőlő. Kipusztulóban levő, finom csemegeszőlő a korai góhér és a fehér góhér. A csemegeszőlők zöme chasselas volt Korszerűbb szőlőfajták voltak a rizling fajtái: vadrizling, fekete rizling és veltelini. Ezekhez társult még a delaware, az ezerjó és a muskotály. Silányabb feketeszőlők az othello és az Izabella., stb.

29 A munkálatok irányítására Heinrich tanár mellé leszerződtették Zauner Richárd (1845-1939) pozsonyszentgyörgyi születésű szakembert, aki a klosterneuburgi Szőlészeti Akadémián szerzett képesítést, majd a Budafoki Állami Borpincénél dolgozott. Onnan jött Szegedre, innen pedig a Horgosi-Királyhalomra. Az esztendő nagyobb részét ő is a Horgosi-Királyhalmon töltötte. Az ő érdeme, hogy ezen a vidéken meghonosodott az olaszrizling, a pirosveltelíni és a kövidinka. Rendületlen kísérletezéseit Ormódyék drágállották, ezért a székhelyét áttette a Szentkút pusztai Petőfi szállás szőlőtelepére.

30 Zauner Richárd helyét Szobonya Bertalan (1853-1941) nagykátai születésű, nyugalmazott iskolaigazgató és tanár vette át. (A Szobonya család 1218-ban nagyendrődi és fődémesi nemesi címet kapott. Gróf Szécsényi Ferenc földművelési miniszter megbízásából felépítette Adán a földműves iskolát, melynek alapkövét 1884 május 19-én tették le.) 1894-ben 37/800 kateszteri hold homokot vett a Horgosi-Királyhalmon, és 1897-ben már a jelenleg is meglévő villájában lakott. (Az ősi birtok homokján gyökeret eresztett leszármazottjai ma is ott gazdálkodnak.)

31 Ormódy az osztrák földhivatal finanszírozásával 1895-ig 2483 kateszteri hold királyhalomi birtokából 823 kateszteri holdat parcellázott ki szőlőnek.

32 Az itt termelt csemegeszőlőt és bort Budapestere szállították, de Bécsen keresztül eljutott a monarchia más helyeire is. A chasselas csemegeszőlő 4 kilós fűzfavessző kosarakba való csomagolásához Dél-Tirolból, Meran vidékéről szerződtettek lányokat.

33 1896 nyarán Budapesten a millenniumi kiállításon az ország szőlészetének és borászatának külön csarnokot emeltek. A 850 borkiállítói között a homokvidék termelői is képviseltették magukat. Megalakult a Királyhalmi Hegyközség Szervezete, mely 1904. június 28-án megtartott közgyűlésén meghozta rendtartását. Ebben az évben a Királyhalmi Hegyközség a vasút mentén jobbról és balról elterülő 517/1400 kateszteri hold szőlőtelep 32 birtokosai között oszlott meg, többek között: Tóth Henrik 30, dr. Rombay Zsigmond 22/800, Szarvady Lajos 15, dr. Demidor Imre 11/400, Lasztovicza József 7/800 kateszteri hold homokbir28 Korabeli borászati lapok 29 BÁLINT 577-578. 30 BÁLINT 574-575. 31 BOROVSZKY I. 109-111., továbbá SZOBONYA 32 HABERMANN 206. 33 BÁLINT 575.