A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

tokkal rendelkeztek. Később az innen tovavándorolt vállalkozó szellemű, törhetetlen munkakedvű kisparasztok érdeme, hogy a korszerű kisparaszti szőlőkultúra kibontakozott a szabadkai, a halasi, a pusztamérgesi, az üllési, a soltvadkerti, stb. határban. A századfordulón, aki csak tehette szőlőt ültetett. Ekkoriban a fiatalabb szőlőültetvényeket Budárnak nevezték el,

35 így a horgosi vasútállomás északi részén húzódó, szél alakította hullámzó homokhátakat is (első-, második-, harmadik- szőlőhegy). A Horgosi-Királyhalmon Ladány Nándor és fia, majd Jean K. Hinkel, később Müller Ádám pezsgőgyárat és borpincét létesített. 1920-tól 1927-ig itt dolgozott könyvelőként Majtényi Mihály (1901-1974) becskereki születésű író. A pezsgőgyár épületeinek egy része lakóháznak átalakítva ma is áll. 1920 után (Trianon) Horgos és a Horgosi-Királyhalom a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához került. Ezzel bezárut a szőlészek és borászok piaca a nyugat felé, és Jugoszlávia volt tagköztársaságaiba, Horvátországba és Szlovéniába helyeződött át. A Horgoson lakó Vass Jenő (1897-?) és Vass Andor (1905-?) testvérek 1926-ban borkereskedelmi vállalkozásba fogtak VASS TESTVÉREK néven. Ekkor már mintegy 2000 kateszteri hold homokon termeltek szőlőt. A horgosoi vasútállomás mellett építtetett két borpincéjükben mintegy 70 vagon bort tároltak. A falak Európa-szerte ritkaság számba menően készültek, úgy hogy állandó 13 C° hőmérsékletet tartottak. A második borpincéjüket 2001-ben sajnos lebontották. Présházukban naponta 20 vagon szőlőt sajtolhattak ki. A bort hordókban és palackokban forgalmazták. 1931-32-ben sokat szállítottak Bécsbe is, és az 1934-es zágrábbi nemzetközi szőlő és borkiállításon a Vass testvérek kadarka bora arnyérmet nyert.

36 A szőlőtermesztés és borszűrés mellett a pálinkafőzés is felvirágzott. Tolnay János (1892-1944) nagyszalontai születésű, szabadkai sör- és szesznagykereskedő, rum és likőrgyáros a Horgosi-Királyhalom homokján levő tanyás szőlőbirtokán gazdálkodott, és palackozóüzemet létesített. (A Tolnay család 1632-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől várady nemesi címet kapott.) A Bácsszőlősön ma is meglévő Tolnay tanyát leszármazottjai ma is lakják, és művelik a birtokot.

37 Horgosi-Királyhalornnak 1902-ben 552 magyar katolikus hívő lakosa volt, 1912-ben már 1231-re növekedett a lakosság száma, s már saját postahivatallal is volt.

38 A településen pompás tenya-villák épültek: a Rózsa-, másnéven az Ormódy villa, a Szobonya villa, a Kladek Lukács villa,... Többek között itt volt nyaralója Lifka Sándor (1880-1952) brassói születésű szabadkai fümszínház-tulajdonosak is. (Az épület „modern stüus"-ban" átalakítva ma is áll.) Minthogy a település kellemes kirándulóhelynek bizonyult, a személyvonatnak — amely a vasúti megállón naponta hétszer állt meg — naponként 120-150 le- és felszálló utasa volt. Szeged és Szabadka 34 Királyhalmi hegyközség rendtartása, 1904. július 28. (Csongrád Megye Fióklevéltára, Szentes, jelzet.: Csongrád Vármegye Egyesületei), továbbá SZOBONYA, HABERMANN 35 BÁLINT 579. 36 Munka, Szabadka, 1935., VASS 37 TOLNAY 38 ROMBAY