A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

A forradalom magyar szereplői közül helyet kapott az aradi Fábián Gábor képviselő, Táncsics Mihály és Gábor Áron. Kiállításra került Kossuth Lajos és Bem József arcképe is. Eftimie Murgu, a bánsági román forradalmárok vezetőinek esetében homályban marad hozzáállása a magyar forradalom mellett. Természetesen Petőfi Sándort, mint forradalmi hőst szerepeltetik. Nem kapott teret a Bem tábornok vezette erdélyi hadjárat sem, a sokezres nagyságrendű román részvétel a honvédség keretében. Nagyobb teret biztosítottak az 1849-ben végbement erőfeszítéseknek a magyar-román megegyezés érdekében. Utalnak Ivan Dragos tárgyalásaira Avram Jancuval. A látogató megszemlélheti a Szegeden 1849 július 14-én aláírt „Megbékélési tervezetet", amelyet Kossuth Lajos, Nicolae Balcescu és Cezar Boliac látott el kézjegyével és amely, hivatott volt véget vetni az Erdélyben dúló magyar-román harcoknak, amelynek elvadulását érzékelteti a kiállítás a magyar forradalom felelőssége jegyében. Egy sikerült dombormű Nicolae Balcescu és Avram Jancu testvéries találkozását ábrázolja, midőn az előbbi a Nyugati-Szigethegységbe lévő román táborba érkezett a szegedi egyezmény hírével. A forradalom epilógusából látható a vesztes temesvári csata képe, majd a világosi fegyverletétel (1849 augusztus 13). Ezt követően érzékeltetik a császári megtorlásokat. Ott látható — többek között — a tizenhárom vértanú csoportképe és a vesztőhelyi obeliszk. Kiállításra került az egyik vértanú pisztolykészlete is. Néhány arckép román, magyar, szerb, lengyel és horvát bebörtönzött forradalmárról tesz tanúságot, valamint általuk ott készített tárgyak. A kiállításban nagyszámú fegyvert is felvettek, valamint Avram Jancu csapataiban használt lándzsák hasonmásait. Az aradi 1848-49-es forradalmi gyűjtemény különböző nemzetközi megállapodások révén bizonyos részben Magyarországon kiállításra került. így 1949-ben a forradalom 100 éves évfordulóján szinte az egész gyűjteményt Budapestre szállították és az ottani kiállításba bekapcsolták. Hasonlóképpen részleteiben kiállításra került 1993-ban Budapesten és Szegeden.

19 Mindenesetre az utóbbi években további lehetőségek nyíltak arra, hogy a magyarországi érdeklődők megismerhessék anyagának további részleteit. Kiindulva Arad jelentős szerepéből, az 1848/49-es forradalom végnapjaiban és az azt követő ellenforradalmi megtorlásokra, kezdeményezés indult az eseményekkel kapcsolatos tárgyi és dokumentáris emlékek összegyűjtésére. A jelentős eredmények nyomán 1892 október 6-án, egy emlékmúzeum nyílhatott meg. 19 Szeged, 1993. március 12-16.