A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

jelent meg. A tanulmány rámutatott azokra a történelmi körülményekre, ame­lyekben Arad és vidéke fontos szerepet játszott. Ezek között szerepelt a Kossuth Lajos vezette forradalmi kormányzószervek aradi jelenléte 1849 augusztusában. Itt kapta kézhez Avram Jancu kedvező válaszát Nicolae Balcescu révén 1849-es augusztusi kelettel, amelyben a szegedi egyezmény nyomán hozzájárult a Nyugati Sziget-hegységben folyó hadműveletek leállítására. Ennek eredményeképpen Kos­suth Lajos az immár Aradon megjelenő „Közlöny"-ben hasonló tartalmú rendele­tet adott ki. Természetesen említésre került a világosinak nevezett, valójában Szöllősön végbement fegyverletétel a cári túlerő előtt, (1849. VIII. 13.). A ta­nulmány második része ismertette a múzeum tematikus felépítését. Ugyanezen tanulmány, valamint több más kiadvány részletesen felvázolta a múzeum kiállítá­sát. Az első terem az előzmények bemutatását célozta. Számos tárgy és dokumen­tum érzékeltette a forradalmat megelőző társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a nemzeti szabadság igényét. Érzékeltették a nagyméretű mozgalmakat, kezdve a Horia, Closca és Crisan vezette felkeléssel (1784), és befejezve a Varga Katalin szervezte népi mozgalommal (1847). Rámutattak a szabadelvű kezdemé­nyezésekre, hangsúlyozva Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szerepét, valamint az erdélyi románság vezetőiét, mint például Gheorghe Baritiut. A múzeum második terme a bécsi és pesti forradalomról mutatott be helyzet­képet, majd az aradi eseményeket érzékeltette. Teret biztosítottak a pozsonyi és kolozsvári országgyűlések által megszavazott törvényeknek, amelyek véget vetet­tek a jobbágyságnak és szabadságjogokat biztosítottak valamennyi polgárnak az Erdéllyel egyesült Magyarország keretében. Igaz, sok helyen a parasztság többre vágyott, amit az Arad megyei Gyulavarsándon és a Krassó megyei Herendesen in­dult mozgalmak érzékeltetnek. Bemutatásra került a Nagyszebenben megalakult román komité, amely döntő szerepet játszott a Balázsfalvi gyűlés összehívásában (1848 május 15) és amely el­utasította Erdély és Magyarország unióját a Simion Barnutiu által megfogalma­zott program alapján. Ugyanebben a teremben biztosítottak helyet a március 27-én a jászvásári gyű­léssel indult mozgalomnak, amely haladó programot körvonalazott. Nagyobb te­ret biztosítottak a havasalföldi forradalomnak, kezdve az islazi gyűléssel (1848 jú­nius 11), majd ezt követően az Ideiglenes Kormány tevékenységének. A látogatók fogalmat alkothattak a Dealul Spireien végbement ellenállásról (1848 szeptember 25) a török intervenció ellen, valamint Magheru tábornok utolsó kísérletéről a forrdalom fegyveres megvédése érdekében. Nagy teret kapott a honvédelem megszervezése 1848 végén. Számos doku­mentum hívta fel a figyelmet arra, hogy főképpen a Partiumban a zászlóaljakban számos román is fegyvert fogott. Másrészt bemutatásra kerültek azok a szomorú események, amelyek 1848 őszén, illetve a következő télen az Erdélyi Nagyfejede­lemségben szembeállították egymással a magyarokat és románokat, míg végre az utóbbiak fegyveresei Avram Jancu vezetésével a Nyugati Sziget-hegységbe össz­pontosultak, körülzárva a honvédségtől. 18 L. 4. sz. jegyzetet! A minisztérium 514/1956 jóváhagyta a részletes múzeumi vezető szövegét is.

Next

/
Thumbnails
Contents