A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

AZ ARADI 1848/49-ES GYŰJTEMÉNY ÉS A 13 VÉRTANÚ EMLÉKEZETE GLÜCK JENŐ Az aradiak tudatában központi helyet foglal el a 13 vértanú emlékezete, mégis a megye és a város forradalmi hagyományaihoz hűen igyekeztek szélesíteni a megvalósításokat. A különböző szinteken folyó megbeszélések nyomán 1886. december 30-án Márki Sándor, — akkoriban helybéli tanár, utóbb nagyhírű történész, — megfogalmazta egy szabadságharci emlékmúzeum tervét. A megvalósításhoz szükséges formális határozatot a helyi magyar kulturális központot képező Kölcsey Egyesület választmánya mondta ki. Az előterjesztést Dömötör László helytörténész terjesztette elő 1890. november 2-án, amelyet 1891. január 23-án hagytak jóvá. A közgyűlés 1891 áprilisában véglegesítette a kezdeményezést és bizottságot alapított a gyakorlati tevékenység érdekében Varjassy Árpád elnökletével, amely 1891. május 21-én tartotta alakuló ülését. A következő időszakban erőfeszítések történtek a múzeumi anyag begyűjtésére. Elsősorban az 1849 augusztusában a forradalom utolsó székhelyén visszamaradt anyagra építettek. Közöttük szerepelt a terjedelmes Csányi Levéltár, amelyet a tragikus végű kormánybiztos, majd miniszter tett le megőrzésre a megyénél és amelyet az 1850-es években — regényes körülmények közepette — mentettek meg a megsemmisüléstől.

2 Ugyanakkor széleskörben terjesztett közleményben szólították fel az emléktárgyak birtoklóit, köztük a 13 vértanú családját. Az adományozók között szerepelt Kossuth Lajos, aki egy csapatzászlót küldött. Utóbb fia Kossuth Ferenc emigrációs időszakából származó tárgyakat ajánlott fel (1899). A múzeum birtokába került, Araddal a forradalmat megelőzően szoros kapcsolatot tartó Damjanich tábornok több tárgya, özvegye jóvoltából. A gyűjtemény birtokába került annak a kocsinak a maradványa is, amelyen egy kirendelt fazekasvarsándi paraszt a Vesztőhelyre szállította. Nem kis erőfeszítéssel igyekeztek a nemzetiségi mozgalmak anyagából is részesülni. Ezek közé tartoztak Avram Jancu emléktárgyai.

3 1 EMLÉKLAP a szabadságharci emléktárgyak orsz. múzeumának megnyílására Aradon, 1893. március hó 15-én, 3. SOMOGYI Gyula: Az aradi Kölcsey Egyesület története 1882-1895, Arad, 1896. 23, 24. Az Aradi Kölcsey Egyesület Évkönyve az 1914-1915. esztendőkről. Arad, 1915. 13. 2 GLÜCK Jenő: Egy megye a világosi fegyverletétel után. Történelmi Szemle 4/1995, 454. 3 Arad és Vidéke 1899. X. 22, VII. 13, VII. 9, GLÜCK Jenő: Az aradi múzeumi gyűjteményekről. Magyar Múzeumok 2/1997, 50.