A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

A gyűjtés hatalmas eredménnyel járt. A feljegyzések szerint 1891 és 1893 kö­zött mintegy 4000 db tárgy és dokumentum gyűlt be, a Csányi Levéltáron kívül. A múzeum birtokában 1918-ig mintegy 10000 db tárgy és dokumentum került. Meg­felelő szakszemélyzet hiányában az anyag nagyrésze nem került leltározásra. Csu­pán a múzeum újjárendezése után (1951-1952) fogtak hozzá az anyag teljes leltá­rozásához, amelyhez újabb adományok járultak, mint például Pikéty tábornok tárgyai (1952). Az anyagi források rendkívül korlátolt volta akadályozta egyes tárgyak vásár­lását. Nagy erőfeszítést igényelt 1913-ban a Bem-ereklyék megvásárlása. 4 A szaporodó gyűjtemény napirendre tűzte a megfelelő helyiség és bútorzat biz­tosítását. A Kölcsey Egyesület 1892-ben 1000 forintot biztosított, a város és Lévay Henrik hasonló ajánlatot tett. Az Oroszországban élő Zichy Mihály két raj­zát ajánlotta fel, amely további 7000 forintot jelentett a nemzetközi hírű művész jóvoltából. A városvezetőség — hivatkozva a túlterhelt költségvetésre — végülis csupán az új színházépületben biztosított egy helyiséget a múzeumi kiállítás számára, ami valójában egy lakás volt. Nem kis felháborodást okozott, hogy a városi tanács a he­lyiségért házbért óhajtott szedni. Végül 1892 október elsejétől hat évre díjtalanul biztosította, majd további öt évvel meghosszabbította. Az anyagi helyzet bizonyta­lan volta arra késztette a Kölcsey Egyesületet, hogy 1899-ben bevezesse a látoga­tók számára a beléptidíját. 5 Az inkább raktárnak mint múzeumi kiállításnak tekinthető intézményt ideigle­nesen megnyitották 1892 október 6-án ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal adták át az öreg aradi honvédek a helybeliekből toborzott 29. sz. zászlóalj lobogó­ját is. Ezután közel hat hónapos rendezési munka indult, amely lehetővé tette 1893 március 15-én a múzeum végleges megnyitását. 6 A tudományos és muzeisztikai feltételek javítása érdekében további erőfeszíté­sek történtek, elsősorban a Kölcsey Egyesület részéről. 7 Változásra azonban csu­pán 1913-ban került sor, az aradi kultúrpalota állami segéllyel történt felépítése után. A Kölcsey Egyesület bizonyos feltételekkel átadta a városnak gyűjteménye­it, amelyeket a kultúrpalotában helyeztek el. Az emeleti részen két nagyméretű helyiséget alakítottak ki egyrészt a képtár, másrészt a szabadságharci múzeum számára, utóbbit mintegy 800 m 2 területtel. Az 1848-49-es anyagot kronologikus alapon rendezték szakközeg irányítása alatt. A zsúfoltság csökkentése érdekében a rendelkezésre álló anyag jórészét szaktárba helyezték, a Csányi Levéltár pedig megőrizte eredeti szerkezetét. Az első világháború végefelé felső utasításra az aranytárgyakat Budapestre küldték megőrzésre, ezek azonban nem kerültek vissza Aradra. 4 Az aradi Kölcsey Egyesület 1901. évi működése Arad, 1902. 7, Eugen GLÜCK: Muzeul revolutiei din 1848/49 (Arad). Monumente si Muzeé. Buletinul comisili stüntifice a muzeelor si monu­memtelor istorice si artistice. Ed. Academia R.P.R. 1958, 235. 5 Aradi Közlöny 1892. X. 12, Titkári jelentés az aradi Kölcsey Egyesület 1899-ik évi működéséről. Arad, 1900, 3-4, Aradi Megyei Múzeum. Kultúrpalota iratai 104/1913. 6 Aradi Közlöny 1892. X. 7, 8, 1893. III. 16. 7 Az aradi Kölcsey Egyesület 1902. évi működése. Arad. 1903, 6.

Next

/
Thumbnails
Contents