A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MEDGYESI Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás”. A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához

Franyó Róbert, a József Attila Gimnázium egykori igazgatóhelyettese: — A törvényben is vannak kiskapuk. Ha a közoktatási törvény maximum határa egybeesik a makói rendelet minimum határával, akkor amennyiben az iskola nem indít másik hasonló képzést biztosító elsős osztályt, akkor a 26-os létszámtól 10%-kal, vagyis 2,6 számú gyerekkel el lehet térni. Ez egy tartható, de kétségtelenül nem kényelmes helyzet. Hajdú Gábor, a Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója, 1994-től önkormányzati képviselő: — A 90-es évektől a szakmai képzésen belőli gyakorlati képzés költségei radikálisan emelkedtek, miközben az állami fejkvóta nem emelkedett. A fenntartónak egyre mélyebben kellett a zsebébe nyúlni, hogy betömje a rést, ami az iskola működése és az államtól kapott támogatás között tátongott. így már a 90-es évek elején felmerült a város vezetésében, hogy meg kellene szabadulni e nem kis tehertől és esetleg át kellene adni a középiskolákat, vagy valamelyik középiskolát a megyének. A bizonytalanság ellenére igyekeztünk nyugodt légkört biztosítani az iskolában, ami persze nem volt egy könnyű feladat. Az akkori gazdasági környezet behatárolta lehetőségeinket. Folyamatosan azon gondolkoztunk, miként lehetne kitörni ebből a zsákutcából. Azon szakmák képzése erősödött csak, amelyek iránt igény jelentkezett a szülők és vállalkozók részéről. E tanakodás jegyében új szakmákat, új fajta képzést is beléptettünk az oktatási profilunkba. így pl. az informatikus képzést sikerült beindítani, amihez önkormányzati és világbanki pénzt is tudtunk szerezni. Ez olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a csökkenő tanuló létszám megállt, és évenként 60-80 fővel is növekedett az iskola tanulóinak száma. Ma már 900 fő közelében vagyunk. (Búzás Péter polgármester tájékoztatója a református oktatás megjelenésének kihatásairól Makó város oktatási rendszerére, 2001. szeptember 12.) „2000-ben 2591 6-14 éves korú gyermek élt a városban, ennek 75,8%-a önkormányzati oktatási intézményben tanult. A fennmaradó 24,2% nem önkormányzati intézmények oktatási szolgáltatásait vette igénybe." Bálint József, iskolaigazgató: — Az utóbbi időkben nőtt a választék a makói oktatásban. Az önkormányzati iskolák mellett létezik katolikus — amely általános és középiskola egyben — és reformárus iskola is. A tervek között szerepel, hogy beindul majd egy református középiskola is. Dr. Nagy Lajos önkormányzati képviselő: — Sokszor felmerül, hogy a város nem tudja megtartani az egyetemet végzett embereket. Szerintem ez egy teljesen normális dolog. Annyi makói származású egyetemista végez évente, amit egy ilyen kis város képtelen felvenni. Akár mennyire fejlődne itt az ipar, a mezőgazdaság, akkor se tudná felszippantani azt a sok embert. Másrészt van egy csomó olyan szakma, amit Makón nem lehet gyako-