A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MEDGYESI Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás”. A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához

rolni. Mondom a fiam szakmáját, ő pilóta, hát hogy tud egy pilóta Makón elhelyezkedni? Nem tud. Sok olyan szakma is létezik, amire Makón nincs kereslet, ez természetes. Rója István, a József Attila Gimnázium igazgatója: — Ha egy makói diák miután végez, mérnök, orvos, tanár, közgazdász lesz, akkor az a kérdés, ebből mennyit tud Makó fogadni. Hiába jönne vissza szülővárosába egyetemi tanulmányai után a sok-sok szakember, a tudásukra nincs elegendő vásárló erő. Például van egy vadászterület 10.000 nyúllal, az elbír 5-6 vadászt kényelmesen. Ha 1500 vadász van, akkor más a helyzet. Makó eltartó képessége nem nagy. A II. világháború időszakában 30-35 ezres város volt Makó, most 26 ezren élünk itt és ebben nagyon sok olyan van, aki beköltözött ide a környező falvakból. Úgy szoktam mondani, Makó halódó város, s attól tartok, ez még rosszabb lesz. Franyó Róbert, egykori gimnáziumi igazgatóhelyettes: — Csak az van halálra ítélve, aki ezt így könyveli el magának. Ennyi erővel, el kell azon gondolkodni, egy reménytelen helyzetben, ahogy fogalmaznak egy halálraítélt hajón, mi a fenét keresnek ezek az emberek vezetőként? A makóiaknak inkább hitet kell adni, hogy van jövője a városnak és a helyi oktatásnak. A gondok persze nem két perc alatt oldódnak meg, de e két perc alatt is tenni kell az ügyért. (Becsei József „Makó társadalma az ezredfordulón" című tanulmányából) „Végső következtetésem, hogy Makó népességének az innovációra felkészült része bár arányaiban növekvő, s a fiatal korosztály egyre nagyobb hányadára lesz jellemző, de lemaradt a megye többi városához viszonyítva. Ezért újra kell gondolni a város iskolázási stratégiáját, iskolaszerkezetét, a továbbtanulási motivációkat. Azonban egy új iskolastruktúra, vagy sratégia önmagában nem oldja meg a legfőbb problémát..." Hajdú Gábor, iskolaigazgató: — A végzett diákok hány százaléka marad a szakmában és itt, e térségben? — Mezőgazdasági végzettségű tanulóink többnyire a kisebb családi gazdaságokban állnak munkába, míg a szakmunkás végzettségűek zöme a vállalkozásoknál el tud helyezkedni. Ezek tehát itthon maradnak, szemben a továbbtanulókkal, akik többsége egyenlőre nem tud Makóra visszatérni, hiszen ez természetszerűen függvénye az elhelyezkedési lehetőségeknek. Rója István, a József Attila Gimnázium igazgatója: — Úgy gondolkodnak a családok, hogy ha a nagyobb testvér bent tanul középiskolásként Szegeden, akkor igyekeznek oda irányítani a kisebbik gyereket is. Szegeden a diákoknak nagyobb lehetőségük lesz a végzés után. Érdekes helyi probléma a 8 osztályos gimnáziumi képzés bevezetése intézményünkben. Ez olyan problémát szült, hogy ellenségessé tette az általános iskolákat a gimnázium iránt. Ha a szülők ötödiktől elhozzák a gyerekeket, akkor ez az