A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

városi kezelésben állt. A szállodák, fogadók számáról és minőségéről azt írta, hogy egy elsőrangú és két másodrendű hotel fogadja a vendégeket. Mérhető idegenforgalmi adatokkal ugyanakkor nem tudott szolgálni, vélhetően azért, mert nem jellemezte élénk turizmus a város életét, illetve a hatóságok sem készültek föl ilyen jellegű adatszolgáltatásra a legkeményebb háborús esztendőkben. A nevezetesebb vendéglők, kávéházak és egyéb szórakozóhelyek között sorolta föl a Korona kávéház, vendéglő és szálloda együttest, a Gödör éttermet, az Ipartestület ivóját, Lakatos Gyula, Faragó Antal és Juhász János vendéglőjét, a Maros parti Halászcsárdát. A Parkmozi, Korzó Mozi és a Hagymaházban működő nyári színház kifejezetten a szórakozást szolgálta. Nagy kérdés, hogy a második világháború kiszélesedésének éveiben mennyi idő, pénz és nyugalom jutott a kulturális események rendezésére, a szórakozás és művelődés különböző fórumainak igénybe vételére. A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI A beszámoló háborús része még az első világháború következményeit boncolgatta, mert a hatóságok annak hatásaira voltak kíváncsiak 1941-ben. Eszerint az első vüágégés közvetlenül nem érintette Makót, pusztulást nem okozott. A vüágháborúban részt vett polgárok száma 6216-ra rúgott, akik közül az országos átlagot meghaladóan tüntettek ki háborús hősöket. A vitézek száma elérte a 60-at, ebből 14 tiszti, 46 legénységi fokozattal rendelkezett. Vitézi telket nem alakítottak ki Makó határában. A hősi halottak száma 672, a hadirokkantaké 334, a hadiözvegyeké 349, a hadiárváké 10 volt. Valamennyi hősre emlékeztet Pásztor János alkotása, az 1929-ben emelt hősi emlékmű. GAZDASÁGI ÉLET Legrészletesebben a gazdasági életre vonatkozó kérdéseket dolgozták ki. Két ív maradt fönn belőlük, melyek a mezőgazdaságról nyújtanak átfogó képet alapvetően az 1940. évi áUapotnak megfelelően. Előbb az áUattenyésztés helyzetéről tudósítottak.

12 Az állatáUomány szép számú volt, az egyes áUatfajták azonban egyenetlenül oszlottak meg benne. Makó területén főleg lovat, szarvasmarhát és sertést, kisebb számban juhot tenyésztettek. Az 1940. évi haszonáUat összeírás eredménye szerint az állatáUomány megoszlása az alábbi volt: ló 4190 db. szarvasmarha 7561 sertés 9750 juh 760.