A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

tőle. Sovány vigasz volt, hogy az Uray család egykori szobalánya — akit még Uray Vilmos taníttatott ki — a közeli Földesen volt szülésznő, és gyakran meglátogatta a Chemez családot.

67 Sápon munkát nehezen találtak, legföljebb alkalmit a mezőgazdaságban. A megélhetés egyre nehezebbé vált, ezért néhány hónapi utánjárással sikerült elérniük, hogy a gyerekek kényszerlakhelyének Makót jelöljék ki. Visszatérhettek nagymamájuk mellé, de rendszeres rendőri ellenőrzés alatt éltek az Úri utcában. A család 1953-ban találkozott Makón. 1957-ben mindenki Kerepesre költözött, ahol az édesanya (Uray Sára) segédmunkásként tudott elhelyezkedni egy gyárban, az édesapa (Chemez Károly) pedig földmérőként. Szerepe, jelentősége Uray Vilmos vezetésével fejlesztették a makói kórházat korszerű intézménnyé: sebészeti, belgyógyásztati, orr-fül- gége, szülészeti és nőgyógyászati, gyermek, szem, bőr, fertőző- és nemi beteg osztályokat szerveztek meg. Emelkedett az ellátható betegek száma, növekedett a velük foglalkozó szakorvosok és ápolók létszáma, egyre több vizsgálatot és műtétet tudtak helyben elvégezni, és a nehéz gazdasági körülmények ellenére bővült a Szent István Közkórház épülete és területe, megteremtve a későbbi fejlődés alapjait. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy az országos átlagnál jobb volt a kórházi ellátás Makón és Csanád vármegyében az 1920-as és 1930-as években. Uray Vilmos a makói római katolikus temetőben nyugszik feleségével együtt, aki Budapesten halt meg, de férje mellé vágyott, ezért gyermekei itt temetették el. Az elmúlt fél évszázad megbélyegezte azokat, akik valamilyen szerepet töltöttek be a Horthy-korszakban. Ez volt a sorsa Uray Vilmosnak is. A korabeli forrásokból nem derül ki, hogy bármilyen bűne lenne, amit bizonyít a népbíróság fölmentő ítélete is, mégis — méltatlanul elfeledték Makón. 67 Szépfalvi Zoltánné visszaemlékezése 68 Szépfalvi Zoltánné visszaemlékezése