A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

katonák példás összetartását: „Legyen mindenkinek elégtétel, hogy fáradtságos munkátok nem hiábavaló volt, s akkor, mikor itt bajtársaitok érdekében fáradoztatok, hazátok iránti kötelességeteket róttátok le [...] Tartsátok meg ezen minden korlátot döntő munkakedveteket, hazánknak tetterős férfiakra van szüksége."

23 A fogolykórház végül 1918. november 20-án a japán csapatok felügyelete alá került, amely a nehéz helyzet javulását eredményezte. A japánok még áprilisban szálltak partra amerikai és angol intervenciós csapatokkal karöltve a szovjethatalom megdöntése, és minél nagyobb területek megszállása érdekében.

24 A fogolytáborokban gyakori betegség volt a kiütéses tífusz és a skorbut. A svájci vöröskereszt vizsgálatai szerint a hadifoglyoknak a jobb egészségügyi ellátás, egészséges ivóvíz, gyógyszerek és munkaalkalom hiányzott. Sokan panaszkodtak a rossz élelmezésre, amely miatt általános volt a katonák fizikai gyengesége.

25 Uray Vilmos tudta, hogy különféle betegségek legyőzésére komoly segítség kell, ezért keresett és talált összeköttetést az antant hivatalokkal és a nemzetközi vöröskereszttel. Az amerikaiaktól például 17 szakkönyvet kért és kapott. Még Spaszkojéban jó kapcsolatokat alakított ki a svéd és a svájci vöröskereszttel, majd Vlagyivosztok japán megszállása után a japán tisztekkel és a japán vöröskereszttel kimondottan szívélyes viszonyba került: orvosi tudását igénybe vették, és leveleikben következetesen igazgató úrnak szólították. T. Yunome orvos-tiszttel a későbbiekben is kapcsoltban maradt. 1922-24 között valószínűleg találkoztak Bécsben, hiszen japán kollégája ekkor az osztrák fővárosban tartózkodott tanulmányi úton. A harmincas évek végén egy emlékkönyvet kapott tőle.

26 Uray Vilmos 1920 februárjában Vlagyivosztokban hajóra szállt, és Kelet-Indiát megkerülve a Szuezi-csatornán keresztül hazatért.

27 Április végén már Budapesten volt feleségénél és annak családjánál. Tájékozódott a lehetőségei felől. A MAKÓI ÚJSÁG és a MAKÓI FRISS ÚJSÁG több cikkben beszámolt a hadifoglyok helyzetéről. 1920 elején a kórházigazgató Magyarországra érkezése külön hírként jelent meg, ami jelezte, hogy számítottak rá. Május 5-én már Makón van, és rövid egy hónapi pihenő után megkezdte munkáját a kórházban június 14-én.

28 A KÓRHÁZIGAZGATÓ Uray Vümos megdöbbentő állapotokat tapasztalt a kórházban, de úgy vélte, ennek oka a háború, a forradalmak alatti fosztogatások, az ellenséges megszállás és az orvoshiány. Valójában még ennél is többről volt szó. Távolléte alatt Molitorisz Kálmán helyettes igazgató egyetlen orvosként nem tudott az intézmény gazdasági ügyeivel is foglalkozni. 1919. december 29-én meghalt, és az alispán Istók Barnabás megyei főorvosra, Joó Imre helyettes járási orvosra és 23 JAM TD 24 JAM TD életrajz 25 Hadifogoly magyarok története 2. köt. Szerk. BAJA Benedek. Bp. 142., 157. 26 JAM TD. 27 Csanád vármegyei tíz évvel Trianon után. Szerk. VERMES Ernő. Bp. 1929. 114. 28 Makói Friss Újság 1920. ápr. 27.; Makói Újság 1920. máj., jún. 19.