A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

rosban, amelyről 1914. december 3-án írta: „szép kisváros, sok kínai lakóval, jó levegővel". A séta után újra kártyáztak, vacsoráztak, majd este 11-ig olvasott.

17 1915-16-ban viszonylag rendszeresen kaptak havai 50 rubelt, néha még 15-öt külön élelemre. Ebből étkeztek és ruházkodtak. Nagyon takarékoskodniuk kellett, hogy elég legyen. Ő a pénzen főleg élelmet vásárolt, hogy egészséges és erős maradjon, de ez nem igazán sikerült. Uray Vilmos egészségén is nyomokat hagyott a hadifogság. 1917 decemberében egy orosz és amerikai orvosokból álló bizottság vizsgálta meg és megállapította: szívpanasszal, angina rohamokkal kísért szívneurózisban, izületi reumában és vakbélgyulladásban szenved. Katonai szolgálatra alkalmatlan.

18 Kevés pénzéből ajándékot is vásárolt feleségének, hiába voltak „a japán dolgok nagyon drágák".

19 1915 őszétől keserűbb hangú leveleket fogalmazott. Korábban reménykedett, hogy az orvosokat kicserélik, de ez nem következett be. Ott honról egyre kevesebb hír érkezett, mert a neki fogalmazott levelekben felesége és rokonai nem írhattak le akármit, ha a leveleket el akarták juttatni hozzá. Hazulról az új hadifoglyok tudtak a legtöbbet mesélni.

20 A forradalom után (1917) átmenetüeg javult helyzet, mert az őrség elmenekült vagy átállt a vörösök oldalára, és a táborok megnyíltak a foglyok előtt. Sok magyar vállalt munkát, sőt családot is alapított Szibériában. Ez azonban nem tartott sokáig. A polgárháborúban újból romlottak a viszonyok, a postai szolgálat pedig majdnem teljesen leállt.

21 Még a forradalom előtt orosz fogságba esett cseh katonákból megalakították a cseh hadtestet, hogy a központi hatalmak ellen bevethetőek legyenek. A forradalom azonban közbeszólt és a szovjet kormány engedélyezte a hadtestnek, hogy a Távol-Keleten keresztül elhagyja az országot. A csehek azonban föllázadtak és a fehérek mellé álltak 1918 májusában. Különös kegyetlenséggel bántak a magyarokkal, akik közül sokan csatlakoztak a vörösökhöz, sőt a csehek ellen is küzdöttek. Szibériában a cseh légió uralma alatt jelentősen romlott a hadifogolytáborok helyzete, különösen a magyaroké. A harcokban rengetegen sebesültek meg: oroszok, magyarok csehek, németek és ki tudja még, milyen nemzetiségű katonák. Uray Vilmos így emlékezett: „a cseh uralom alatt több vörös katonát mentettem meg a csehek bosszúja alól, saját életem kockáztatásával." A csehek 1918. június 12-én betegeivel együtt Perrvaja-Rjecskába hurcolták.

22 Ebben a táborban a magyar hadifoglyok magukra hagyatva, kiszolgáltatottságukban mégis tevékenyen várták sorsuk alakulását. Uray Vilmos irányításával kórházat létesítettek; asztalos, szabó, lakatos, cipész stb. műhelyeket állítottak föl, ahol a foglyok dolgoztak, és termékeikkel fölszerelték a kórházat. A leleményes magyar mesteremberek még kórházi-sebészi eszközöket is készítettek. Uray 1919 karácsonyán rövid beszédben köszönte meg a távolra hurcolt magyar 17 JAM TD Uray Vilmos levelei 18 JAM TD. 485. sz. katonai körzet orvosi bizottságának lelete 19 JAM Uray Vilmos levelei 20 JAM Uray Vilmos levelei 21 GYÖRKÉI Jenő: Magyarok az Amur pariján. Bp. 1967. 84. 22 JAM életrajz