A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

HADIFOGSÁG 1914. július 22-én bevonult, és egy hadosztály sebész főorvosaként működött a 15. Inf. Div. Sanitätsanstalt szolgálatban. Az 1. és 4. osztrák-magyar hadsereg augusztus 23-án támadást indított a Visztula és Bug között azért, hogy meglepjék a fölvonuló orosz erőket. El is foglalták Krasnik és Komorov városokat. A galíciai támadás azonban hamarosan összeomlott. A Monarchia veszteségei halottakban, sebesültekben, eltűntekben és hadifoglyokban meghaladta a 300 ezer főt. Uray Vilmos is fogságba esett Komorov közelében 3000 sebesülttel együtt 1914. augusztus 28-án.

13 A háború elején fogságba esettek egy részét a Moszkva melletti Ugrjészkájába irányították, majd innen a Volga mentére. Ahogy nőtt a foglyok száma, egyre keletebbre kerültek. A legtöbb magyar hadifoglyot Szibériába szállították és sokuktól szinte mindent elvettek, bár néha heti-havi illetményt kaptak.

14 A magyarok tömegesen hulltak el a szokatlan éghajlati viszonyok, a rossz táplálkozás és a hiányos orvosi ellátás miatt. Uray Vilmos a következő hat évben több hadifogolytábor lakója volt, amelyekben a betegeken próbált segíteni. Első szibériai állomása Omszk, majd a Bajkál-tó vidéke, ahol sok megpróbáltatás érte, mert nem volt pénze élelemre és a rendkívüli hideg is meggyötörte. 1914 telén Vlagyivosztok mellett, Nikolsz-Usszurijszkben van, ahol „csak" mínusz 21-26 fokot mértek. Itt 1916 márciusában 57 tiszt és 9927 közkatona volt a Monarchiából és 6400 Németországból. 1916 őszétől pedig Spaszkojéban raboskodott a hadifogolytábor sebészeként.

15 A tiszteket és a közkatonákat általában szétválasztották. A katonaorvosok azonban mindenkivel kapcsolatban álltak, és a lelket is ők tartották a hadifoglyokban. A táborok kórházait többnyire osztrák vagy német tisztek vezették. Uray Vilmos tudására mindenhol szükség volt. A képzett orvos híre hamar elterjedt, így jelentkezett nála a polgári lakosság is, de orosz katonákat is vittek hozzá. Néhol a hadifogolytábor parancsnoka és a fogoly tisztek között barátságos viszony alakult ki, erről tanúskodik Uray Vilmos egyik Szpaszkojéban készült fényképe is. A fogság alatt ugyanis beszerzett egy fényképezőt és képeket készített, amelyek közül sok látható a Hadifogoly magyarok története c. könyvben — mint kordokumentum. Ebben a kötetben az egészségügyről szóló fejezet társszerzője is.

16 Családjával német nyelven levelezett, de a cenzúra miatt komolyabb tartalomra nem gondolhatott. Soraiban a hazavágyódás, felesége és gyermeke iránti ragaszkodás fogalmazódott meg és az a törekvése, hogy szeretteit sorsa felől megnyugtassa. A posta 1917 őszéig viszonylag rendszeresnek mondható, három-négy hónap alatt érkeztek meg a levelek Magyarországra illetve Szibériába. Megismerhető napirendje is: 1/2 9-kor kelt, ebédig dolgozott, utána kártyáztak és egy tiszttársától francia nyelvet tanult. 4-5 óra között szabadon sétálhatott a vá13 JAM TD. 2003. életrajz; GALÁNTAI József: Az első világháború. Bp. 1980. 206-208. 14 Hadifogoly magyarok története 2. köt. Szerk. BAJA Benedek. Bp. 39-40. 15 JAM TD önéletrajz 16 JAM TD. önéletrajz; Hadifogoly magyarok története 2. köt. Szerk. BAJA Benedek. Bp., 300.