A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

Valószínűleg a vöröskereszttel jó kapcsolatot ápoló Dollinger Gyulának köszönhetően, a szervezet fővárosi kórházában a sebész alorvosi állást töltötte be 1912. október 1-től 1913. április 30-ig. A család őriz egy 1913. február 20-án fogalmazott levelet, amelyben Szapáry József főudvarmester mond köszönetet Uray Vilmosnak, József főherceg és családja melletti szolgálataiért.

7 A Bayer Gyógyszergyár ösztöndíjasaként németországi tanulmányúton bővítette ismereteit, meglátogatott több sebészeti klinikát.

8 MAKÓ - A CSANÁD VÁRMEGYEI SZENT ISTVÁN KÖZKÓRHÁZ ÉLÉN 1913. május 1-én nevezték ki Makóra az elhunyt Dózsa Lajos (1862. — Makó, 1913. február 5.) igazgató-főorvosi állásába. Csanád vármegye Szent István Közkórházának új épülete 1906. augusztus l-jén nyílt meg a betegek előtt. Az egyemeletes kombinált blokk- és pavilonrendszerű épületet 185 ágyra tervezték. A kórház ekkor még nem volt — mai értelemben vett — osztályokra fölosztva, és főként belgyógyászati betegségekre gondolva rendezték be.

9 Az új igazgatótól elvárták, hogy korszerű gyógyintézetet alakítson ki. Uray Vilmos modern gondolkodással, európai tudással rendelkezett, és a vármegye vezetőinek támogatásával volt is esélye az előtte álló feladat megoldására. 1913. május 20-án az alispánhoz fogalmazott levelében javasolta a kórház sebészeti és belgyógyászati osztályra való tagolását, valamint kérte még egy bentlakó alorvosi állás létrehozását, mert „a kórháznak évről-évre növekvő betegforgalma, azon kívül a sebészeti tudományok modern fejlődése mellett a kórházi orvosi teendőket a mostam rendszer szerint két orvos képtelen ellátni."

10 Megkezdte a hivatalos és önkéntes ápolószemélyzet oktatását, több tanfolyamot szervezett számukra, mert megítélése szerint egyáltalán nem voltak hivatásuk magaslatán. Több hónapi szervezőmunka után létrejött a belgyógyászati és a sebészeti osztály, ez utóbbinak 1914. január 1-től főorvosa lett. A belgyógyászat élére Molitorisz Kálmán került.

11 Míg szakmai életében sikeres, addig családi életére a keserűség vetítette árnyát. Felesége Péterffy Ágnes (Budapest, 1895. szeptember 15. -) — aki szintén református vallású volt —, 1914-ben Ágnes leányuknak adott életet. A kislány azonban 1917-ben meghalt. Édesapja nem ismerhette meg gyermekét, mert az első világháború közbeszólt. Második gyermekük Sára, 1921-ben született.

12 7 JAM TD 2003. önéletrajz, JAM TD Szapáry József levele 8 JAM TD 2003. önéletrajz, JAM TD Szapáry József levele 9 Makói Újság 1906. aug. 1. 10 CSML Csanád megye alispánjának iratai 13381/1913. 11 Csanádvármegye Hivatalos Lapja 1923. jan. 27. 56. 12 SZÉPFALVI ZOLTÁNNÉ: Nagyapám, Uray Vilmos életrajza. Kézirat.