A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TARNAI István: Visszaemlékezés 1956-ra

volt egy mérnök kollégám és az azóta elhunyt neves sebészorvos Hedry Miklós is. A többiek mórahalmi parasztemberek voltak, akiken kék-zöld foltok mutatták a pufajkások brutalitását. Március 18-án szabadultunk. Hármassával, világos nappal engedtek ki ben­nünket a főkapun, hogy ne legyen túl „feltűnő" a távozásunk. A munkahelyemen ettől kezdve „ellenforradalmárnak" bélyegeztek és érvényesülésemben évekig kor­látoztak. A személyi anyagomból a rendszerváltozás után előkerült az az 1958-ból származó levél is, amelyben a vállalati személyzetis tudakozódott a gyulai Gimná­ziumban — ahol édesapám tanított — hogy 0 miként „viselkedett" (sic!) 56-ban. Nem kis büszkeség tölt el azóta is, hogy nem lettem megalkuvó, sem a KIS Z-nek, sem a „Pártnak" soha nem voltam tagja. ISTVÁN TARN AI'S REMEMBRANCE OF THE REVOLUTION IN 1956 The recaller was born in 1933 in an intellectual family. He obtained diploma in architecture in April 1956 at Budapest Technical University. According to the practice of the period those obtaining a diploma were to be trained as reserve officers. The group of 180 seniors joined their unit at the former King Karl Barracks on 1. October 1956. It was there where they lived through the days of the revolution until 28. October after which they were to see duty service in military institutions of different significance. The author and his fellow officers were to guard the main entrance of the Military Attorney's Department in Fő street. In his remem­brance he looks back upon the revolution of 1956.

Next

/
Thumbnails
Contents