A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében
Katalógus készítés szempontjából alapvető a nyilvántartási munka naprakész állapota: a teljes értékű leltározottság a részletes leíró kartonokkal, a raktári rend, a tárgyak szakszerű elhelyezése, a műtárgyak mozgásának raktáron belül és kívül való követhetősége, a leltári számok alkalmassága a műtárgyak beazonosítására és a raktári mutatók, kimutatások, amelyek utalnak a tárgyak megszerzési módjára, tulajdonosok nevére, lelőhelyre, esetleg az évszámos darabokra és legfőképp a tárgyak raktári helyére. Addig, amíg a pisztolyok egy szűk raktárban csokorba kötve lógtak, vagy a puskák ácsolt állványon áttekinthetetlenül sorakoztak katalógus készítésről szó sem lehetett. Ennek a helyzetnek megváltoztatása érdekében már az első, modern fegyvertár létrehozásánál, a pillanatnyi pénzügyi helyzetet kihasználva, a tárgyak méreteit és a műtárgyvédelmi szempontokat figyelembe véve terveztem meg a szekrényeket, szakmérnökkel átrajzoltattam és az akkor még meglévő Központi Gazdasági Igazgatósággal megrendeltettem. Először a pisztoly gyűjtemény helyzetét sikerült megoldani az által, hogy nyolc darab, három szekciós, szekciónként tízfiókos, fiókokként öt rekeszes, tolóajtós szekrénybe több mint 1000 darab pisztolyt helyeztem el. Már akkor gondoltam arra, hogy egy jól rendezett, átgondolt gyűjteményi egység hatékonyan tudja szolgálni a tűzifegyver — gyűjtemény I. kötetének megírását. Külön szekciókba kerültek a keréklakatos (dörzskerekes)-, kovás-, csappantyús és a modern pisztolyok, figyelembe véve a területi (nyugati, keleti, balkáni) hovatartozást. Valamivel később ugyan így sikerült megoldani a puskagyűjtemény elhelyezését is. Hamarosan megépültek a sisakok, mellvértek, buzogányok, lőportartók, vadászkések, számszeríjak stb. tárolására szolgáló szekrénysorok. Ebben az időszakban megoldatlan maradt még a kard-, alabárd gyűjtemény és megközelítőleg ötszáz darab modern lőfegyver szakszerű elhelyezése. Természetesen a puskatároló szekrények betelepítésénél is a tűzifegyver katalógus II. és III. kötetének szerkezeti felépítését figyelembe vettem. A katalógus készítés első fázisaként el kellett kezdeni az anyag tisztítását és konzerválását minden egyes tárgy lehetőség szerinti szétszedésével, hogy a rejtett helyeken elhelyezett kódjelek, mesterjegyek, feliratok jól olvashatók legyenek. Ezeknek feltárásával lehetett a tárgyak korát pontosítani és a grafikust munkába állítani. Ez a folyamat három évtizedig tartott. A rajzoltatással egy időben folyt a műtárgyak fotózása és részleletes leírása. Nagyban elősegítette a munkálatokat, hogy már az első raktár felállításakor négy kötetes elhelyezési naplót készítettem, amelybe a leltári számok emelkedő sorrendjében az egész gyűjtemény belekerült. Minden lap fejlécén szerepelt a leltári szám, a tárgy neve, állandó raktári helye és hagytam egy rovatot a megjegyzések számára. Mivel a szekrénysorok és tároló egységek betűjellel voltak ellátva következhetett a tárgyak helyének bevezetése. A megjegyzések rovatban a kikölcsönzött, elveszett, hivatalosan átadott, kiállított tárgyak aktaszámai szerepelnek. A történeti kiállítás terjeszkedése és a fejlesztés igénye szükségessé tette a fegyverraktár helyének megváltoztatását. Erre a célra jelölték ki az Országos Széchényi Könyvtár egyik elhagyott raktárát és olvasóját. 1995-1996-ban az intézeti rekonstrukció részeként új, a réginél mintegy 150 négyzetméterrel nagyobb, fegy-