A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében

rémben, Szalay Emőke művészettörténész sokoldalú publikációs tevékenysége Debrecenben, külön figyelmet érdemel. Német Péter megjelenés alatt álló hadviseletek fejlődését tárgyaló munkája a szakma számára is meglepetés, tegyük hozzá kellemes meglepetés!"

36 Sajnos az elmúlt 27 esztendő alatt az elképzelések nem valósulhattak meg. Tudjuk, hogy vannak akik szívesen részt vállalnának egy kidolgozott program megvalósításában. Pécsett Gál Éva a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum anyagával együtt kíván felkérésnek eleget tenni, Debrecenben Toll László dolgozza fel a Déri Múzeum anyagát. Visegrádon Gróf Péter már konzerváltatta a dunai leleteket, Makón Halmágyi Pál és Markos Gyöngyi, Hódmezővásárhelyen Bernátsky Ferenc kezdi meg hamarosan a munkálatokat. Ismeretes, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum is ez irányú tevékenységet fejt ki, s mint már említettem folyamatban van szegedi Móra Ferenc Múzeum fegyver és militaria anyagának kiadása, amelynek régészeti vonatkozásait Kürti Béla és Türk Attila, a Történeti Osztály és egyéb gyűjtemények e témakörbe sorolható darabjait Temesváry Ferenc, míg a katonai kitüntetéseket, érmeket, jelvényeket Nagy Ádám dolgozza fel. Feladatomnak érzem, hogy néhány sorban a katalógus készítés folyamatáról is szóljak. Az egyszerűség kedvéért a MNM Tüzifegyvergyűjteményével kapcsolatos munkálatokat szeretném ismertetni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ebből az anyagcsoportból egy kötet magyar és német nyelven már megjelent. Az első kötetben 1009 tétel pisztolyt tettem közzé 62,5 (A/5) ív szöveggel és 96 oldal képmelléklettel. A munka megkezdésének időpontja 1971, megjelenésének éve 1988. Ezzel párhuzamosan dolgoztam már a 2254 tételből álló II-III., puskákat, ágyúkat, lőportartókat és más tűzifegyverekkel kapcsolatos tárgyakat tartalmazó köteten. Némi könnyítést jelentett számomra, hogy az összességében 3263 tételből 1915 a 41 évi múzeumi pályafutásom alatt, pontosabban Kalmár János nyugdíjba távozása után került leltárba. Ennek terjedelme 88 ív, a kódjelek száma meghaladja a 60 000-et. A nagyméretű részletrajzok száma is eléri a 300-at. E két kötetet 885 fotó gazdagítja. Hét évszázad anyagát foglalja magában. Rajzokra, fotókra, jogdíjak kifizetésére, fordítási költségekre a MNM százezreket, összességében közel hétmillió forint feletti összeget fizetett ki. 1999-ben a Zrínyi Katonai Kiadó megjelentetni kívánta, de a Honvédelmi Miniszter a Kiadót megszüntette és a kiadásra átutalt összeget visszavonta. 36 TEMESVÁRY FERENC: A múzeumi fegyvergyűjtemények helyzete... i. m.(30) 15. p 37 Ennek az anyagnak jelentős része a hátultöltő korszak jellemző darabjai voltak. Katonai puskák, karabélyok, géppisztolyok, gépkarabélyok, nehézfegyverek, golyós, sörétes, kis űrméretű, vadász-, sport, céllövő és légfegyverek, ritkaságok, készletek, szuronyok, tölténytartók, gránátféleségek, katonai háborús emlékek, frontkészítmények és egyéb tűzifegyverekhez kötődő anyag. Az elmúlt 150 év anyagának felgyűjtésében a modern anyag meghatározásában nagy segítségemre volt Drexler Győző barátom, aki a fegyvermechanizmusok ismeretének kiváló szakértője. Köszönettel tartozom mellette Féner Tamás fotóművésznek, aki Magyarországon talán a legnagyobb, modern fegyverekre vonatkozó, magán szakirodalommal rendelkezik. A világháborús katonai üzemek, titkos fegyvergyárak kódjeleinek feloldása nélküle nem történhetett volna meg. Megjegyezni kívánom, hogy múzeumi pályafutásomat 1955-ben kezdtem. 1956-ban kerültem Kalmár János mellé. Az 56.3889-61.8205 ltsz.-ú tételek leltározásánál csak segédkeztem. 61. 82.8206-95.10 121 tételek már Kalmár János távozása után kerültek a múzeum leltárába.