A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

A szarvasmarha tenyésztés, elsősorban az ökrök számának növekedése, a század közepétől változásokon ment keresztül. Mind nagyobb szerepet játszottak e téren a szeszgyárak, amelyek fokozott mennyiségű melaszt bocsátottak rendelkezésre, a termelésben mutatkozó eltolódás mindinkább háttérbe szorította az uradalmakat és a tenyésztés fokozódó mértékben a nagyipari üzemek mellékágává vált. Arad megyében mintegy tíz évi stagnálás után újabb lendületet vett a bortermelés. A Borászati Lapok 1859-ben, örömmel nyugtázták a lezárult év eredményeit, beleértve új ültetvényeket. Lényegében megerősödött a két nagy termelő terület vezető szerepe. Ménes és Magyarád központtal. Az előbbi vörös borával híresült el, amelyet egy nyolc községre terjedő borvidéken fejlesztettek ki. Magyarád körül hat község területén termelték a híres fehér bort, amelynek minősége 1861-ben bevezetett új mustkezelési módszernek volt tulajdonítható.

63 Az időjárástól függően a mennyiség és a minőség változó volt. Rekordtermésnek számító 1862 évi eredmények a két híres borvidéken 241000 akó bort jelentettek (130863 hl). Magyarádon például 53 termelő 100 és 500 akó közötti bort fejtett le. Kovaszincon 63 termelő haladta meg a 100 akót.

64 Az 1863 évi szárazság megviselte a szőlőket és a bormennyiség saját fogyasztásra és a közvetlen vidék ellátására irányulhatott. Átlag termésnek az 1866 évi tekinthető, midőn az egész megyében 87763 akót szüreteltek (47655 hl), amiből 19327 akót eladásra szántak. A megművelt szőlőterület 10624 hold volt.

65 A fejlődés egyik alapvető feltétele a mezőgazdasági termelés ipari hasznosításának szélesedése volt. E követelményt nagymértékben támogatták. Arad vidék gazdasági tényezői is és így nem véletlen volt a Védegylethez történt lelkes csatlakozásuk. Arad vidékén az első jelentősebb manufaktúrák 1830 után jelentek meg. Ezek közé számíthatjuk Winkler Jakab bőrfeldolgozó vállalkozását, valamint Klein Lőrinc posztótermelő üzemét. A dohánytermesztés megfelelő begyűjtése érdekében modern berendezéssel ellátott raktárházat nyitottak meg Aradon 1844-ben.

66 Az ipari fejlődés magasabb szintjét a gőzgépek megjelenése jelentette. Arad vidékén az első üzembe helyezésére 1837-ben került sor a kisjenői uradalomban.

67 Az 1848-49-es forradalom küszöbén gőzgépek üzemeltek Aradon, Mittelmann és Steinitzer Wolf szeszgyáraiban. Előrelépés történt a déznai bányavidéken is, ahol 63 Borászati Lapok, 1859 I. 25, Alföld 1861 XI. 1, A A 2328/1862. 64 Alföld, 1862 X. 11, A A 643, 2328/1862. 65 Ibidem 7818/1864, 5470/1865, 13227/1866. 66 Nemzeti Levéltár Arad, Arad város iratai 879, 1239/1838, A C S P 3507/1863, GALL Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigaztatási és közművelődési állapotának leírása. Arad 1898, 55-58, PARECZ István: Arad vármegye és Arad város ismertetése. Arad, 1871, 92. 67 A kisjenői uradalom, Pest, 1864, 105.