A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

az 1848-49-es forradalom idején az ércfeldolgozó üzemet hadianyag termelésre is beállították. A következő években az ipar továbbra is csupán helyi erőkre és nyersanyag források feldolgozására szorult. A déznai vasművet a hatóságok lefoglalták, mivel tulajdonosa Török Gábor a forradalomban kormánybiztosként működött. Kisebb huza-vona után egy Rosthorn nevű vállalkozó bérelte 1856-ig, midőn visszakerült tulajdonosához. Több olvasztómű épült újjá a környéken (1849-1866), illetve a szomszédos Borossebesen. Ez utóbbi önálló felfutása nyomán 1867-ben 289 munkást foglalkoztatott. Helyi jelentőségű piaccal rendelkeztek. Aranyág és Agris mészkőégető kemencéi. Arad vidékének mezőgazdasági jellegéből következett a malomipar központi szerepe. A termelők 1838-49-et megelőzően nagyszámú vízi- és szárazmalmot működtettek. Az 1863-ban készült összeírás továbbra is elterjedésüket bizonyította. Nyilvántartottak 145 hajómalmot (főképp a Maroson), 188 patakmalmot, 141 szárazmalmot és négy szélmalmot. Az ötvenes évektől kezdve uradalmi kezdeményezésből megindult a gőzmalmok építése. Az 1867-ig terjedő időszakban működésbe léptek Szemlakon, Magyar-világoson, Sikulán, Vadászon, Győrökön, Seprősön, Csermőn (2), Barakonyban, Kerülősön és Kujeden. A hatvanas években már ipari vállalkozásokként is megjelentek, úgy hogy a gőzmalmok száma 1866-ban már 14-re emelkedett. A barakonyi gőzmalom 8 lóerővel rendelkezett.

69 A növekvő piaci lehetőségek nyomán az uradalmak a szeszfőzést is tervezték programjukba és ennek eredményeképpen 1865-ben már 52 főzde működött. Több helyen, mint például Komlóson 1865-ben a gőzmalom szeszgyárral párosult.

70 Ezen iparág legnagyobb termelő egységei Aradon alakultak ki. 1851-ben a működő négy gyár kartellt alakított ki, napi 13 hl-es termeléssel. Hovatovább az elsőbbséget a Neumann-család gyára szerezte meg, akik a szeszgyárat 1861-ben nagyméretű gőzmalommal párosították, majd az élesztőtermelést is kifejlesztették. A gyors fejlődést rövid időre megszakította az 1862 március 22-ikén történt kazánrobbanás, amely 40 áldozatot követelt. A katasztrófáért a bíróság csupán 16 év múltán szabott ki Neumann Eduárdra 2000 forintnyi bírságot, testvérét pedig felmentette. Csakhamar Közép-Európa legnagyobb szeszgyárává növekedett. A hatra növekedett aradi gyárnak sikerült túlélni az osztrák gyárak olcsóbb melasz felhasználását és továbbra is a helyi kukorica termelésre alapoztak. Szesztermelésük 1870-re elérte a napi 610 akót (33123 1.), amiből egyedül a Neumann-gyár 250-et biztosított.

71 Az 1850-70-es években elterjedt a pálinkafőzés ipari módszere. Az 1863-ban készült felvétel 15 telepet jegyzett fel, főképpen a megye keleti részén. Steintzer 68 MÁRKI Sándor: Dézna és vidéke. Budapest 1887, 335, Hivatalos Statisztikai Közlemények 2 k., 3 füzet, 90-91, 102-103, Csk 962, 1357/1849, 3020/1851, A A 1345/1866, 7227/1869. 69 A A 8375, 9923, 1507, 10259/1863, 348/1864, 727, 9139/1866, 7227/1869. 70 Csk 6328/1850, 2723, 7956/1851, 6275, 9307/1852, A A 5240/1864. 71 Csk 9051/1852, AC SP 2339, 1356,1598,4058, 13561/1863, A A 1911, 2335/1864, Alföld, 1862 ín. 23, VI. 12, 1878 XII. 24, PARECZ 92.