A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)

hogy ott régi elismervény eket tartogatnak. Elszámolatlan összegek voltak a pénztárban: pl. 99 forint az égetésre beadott Kossuth jegyekről szóló okiratban; a forradalom idejében állított újoncok előpénzeire és egyéb költségek fedezésére 4600 ft; a várostól kívánt előfogatok fizetésére 5188 ft 34 xr, e két utóbbi a királyi adóra történt elszámolásra utalványokban. De volt még 438 ft 20 xr különféle nyugtatványokban, amelyeket valamikor az 1831. évi kolerajárvány idején a városban tartózkodó katonaság élelmezése kapcsán állítottak ki. A vizsgálat eredményeként ezeket az összegeket a városi adóból leírhatták meglehetősen bonyolult adminisztratív „mutatványok" árán.

72 Azt lehet mondani, hogy a Kossuth-bankók előkerülése szórványosan, de továbbra is napirenden volt. Zsótér János helybeli hajós gazda Sipos József nevű legényénél találtak 10 forintos Kossuth-bankót. Az ügyet „a tiszti főügyésznek szoros vizsgálatra kiadták", de a vizsgálat eredményéről nem maradtak iratok.

73 A Kossuth-jegyek be nem adása, ill. a jegyek eltitkolása miatt „feladott Sáry János, Börcsök Imre és több megnevezett egyének" ügyét, szigorú kérdőre vonását folyamatosan végezte a tanács.

74 Farkas János főkapitányt a vallomások bemutatására szólították föl, ám az eljárás eredménye sajnos ezúttal sem maradt meg. 1850. november 22-én a szegedi tanács a cs. és kir. Kormánybiztos és Csongrád megye főnőkétől, Bonyhády Istvántól leiratot kapott, amelyben hosszasan fejtegeti, hogy a fegyver és Kossuth-jegyek eltitkolóinak (nem különben az útlevél nélkül csavargóknak, a magukat igazolni nem képes egyéneknek) az ügyét a különböző kerületekben különböző módon kezelték. Ezért közli az országos főhadi parancsnokság október 29-i rendeletét „a részbeni egyformaság behozatala" érdekében, miszerint a csendőrség által elfogottakat,,... tekintve az ostrom állapotot, ott, ahol elfogatnak megfenyítés végett a' katonai törvényszéknek adassanak át. " Ugyan ide kell a fegyvereket és a pénzeket is megsemmisítés végett beszolgáltatni.

75 Tehát próbálják országosan egységesíteni a Kossuth-bankók ügyében lefolytatott eljárásokat és ítéleteket. Még 185 l-ben is találkozunk megégetés céljára beadott, illetve bevont pénzekkel. Az év elején 1851 január 4-én 352 frt Kossuth-féle pénzjegyet szedett be a hatóság,

76 augusztus 13-ra újabb égetést rendelt el a Városi Katonai Parancsnokság, ennek összegét egyelőre nem tudjuk

77

. Mindig akadnak a pénzeknek rejtegetői, és egyre ritkuló alkalommal, de az ország területén mindig föllobbannak a kisebb-nagyobb tüzek, igyekezve kiirtani a Kossuth-bankók sugallta remény és tisztelet írmagját is. 1852-ben a január 19-i tanácsülésen tárgyalták a kocsmák záróráiról szóló rendeletet ennek áthágóit pénzbírság helyett börtönnel büntetik és a Kossuth jegyek rejtegetőivel szemben ezután lefolytatandó eljárás utasításait.

78 Az eljárásról pon72 CSML Tjkv. 1850.nov. 8. 5179/7133. 73 CSML Tjkv. 1850.júl. 29. 3532. 74 CSML Tjkv. 1850.nov. 18. 5336.; nov.22. 5383.; dec.6. 5651. 75 CSML Tjkv. 1850.nov. 22. 5359/7316. 76 CSML Tjkv. 1851.jan.4. 152. 77 CSML Tjkv. 1851.aug.l. 4064. 78 CSML Tjkv. 1852.jan. 19. 238.