A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)

tosabbat egy későbbi iratból tudhatunk meg, ezek szerint: „a forradalmi tilos kalapok, vagy Kossuth pénzjegy titkolási esetek" -ben rövid úton ki kell nyomozni, hogy „mennyire vádolhatók bűnös szándékkal", majd ki kell szabni a büntetést és az iratokat a Katonai Kerületi Parancsnoksághoz kell fölterjeszteni jóváhagyás végett, s azt meg kell várni. A büntetés minősége és mértéke egyébként, ha a talált Kossuth-bankók összege 50 pft-nál nem több, akkor legfeljebb 14 napi fogság lehet, amely esetenként „kenyér és víz mellett hetenként két napi böjttel súlyosbítható. "

79 Iratok híján az esetek részletei nélkül 1853-ból több bankjegy ügy szerepel a tanácsi jegyzőkönyvekben. Júniusban a tanács 20 pfrt Kossuth bankjegyet vett át megsemmisítés céljára,

80 és még ebben a hónapban „megkeresés folytán" küldöttséget kellett rendelni a megsemmisítéshez.

81 Időnként továbbra is előkerültek Kossuth pénzek. Ezeket az ügyeket a jegyzőkönyvekben név szerint említik és végig kísérik több kevesebb részletességgel az eljárás menetét, részleteket egy esetben tudhattunk meg az előkerült iratból. Veres Istvánnál 15 ft 45 xr Kossuth pénzt találtak. A vizsgálat után a rejtegetésért valamint két ezüstkanál ellopásáért 14 napi börtönnel büntették.

82 Kováts Ilust letartóztatták, mert „50 ftig terjedő követelés fejében Kossuth jegyeket adott be." A vizsgálat után a jegyek titkolása miatt 8 napi börtönnel fenyítették meg.

83 Kis Péter (másutt Kispéter) István ügye pontosan végigkísérhető. Nevezettet Knopf Ferencz adószedői ellenőr jelentette föl, mert adófizetéskor 2 db 2 frt-os, 1 db 30 xr-os és 2 db 15 xr-ossal akarta fizetni 5 frt tartozását. Az ügy július 2-tól augusztus 16-ig tartott. A kihallgatáskor azt vallotta, hogy a zsebében maradt és nem is nézte, hogy milyen pénzek azok. A kihallgató előrelátóan orvosi vizsgálatot is elrendelt, mert látta ügyfele rossz állapotát, „szinte nehéz az embernek reá nézni" írta a jegyzőkönyvben. A katonai parancsnoksághoz fölterjesztett iratban nem is javasolt büntetés már csak azért sem, mert a bűnös özvegy, 6 gyermek „attya", büntetve nem volt. Jóvá is hagyták a fölterjesztést, végül Farkas János főkapitány maga elé rendelte, „keményen megdorgálta s a hasonló vétségek elkövetésétől tartózkodásra megintette. ,j84 A bel- és igazságügyi minisztérium 1854. április 27-én kelt rendeletében ismételten foglalkozott a Kossuth-bankók kérdésével: „Ő cs. k. apostoli felsége ... rendelni méltóztatott, hogy a forradalmi propaganda pénzjegyeinek és hitelpapirosainak ... bevitele, forgalma, megszerzése és terjesztése a felségárulás bűntettében büntársságként tekintendőmellyre három hónaptól egy évigleni szigorú fogság... szabandó", a büntetés ezen kívül még az elkobzott pénz húszszoros összegével egyenlő pénzbüntetéssel is járt.

85 Ehhez képest Szegedre a megyei hatóságtól februárban és júniusban érkezett egy rendelet, amely a 100 frt-ig birtokló bankjegy rejtegetők elleni eljárást taglalja. Irat hiányában sajnos nem tudjuk a büntetés újonnan előírt 79 CSML Tjkv. 1852.máj. 5. 2356. 80 CSML Tjkv. 1853.jún. 3307. 81 CSML Tjkv. 1853.jún. 3616. 82 CSML Tjkv. 1853. 1240.; 1470.; 1950.; 2050. 83 CSML. Tjkv. 1853. 2807.; 2972.; 3321.; 3673. 84 CSML Tjkv. 1853.JÚ1. 6-aug. 16. 3716.; 4239.; 4509.; 4607.- 4661. 85 OK. 1854. 219.