A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

majd elkészíteni egy Alföldi Tájszótárt. Az előtanulmányok viszont arra a gyűjtőmunkára épülhetnek, amelyet értelmiségiek széles köre is elvégezhet. Végül szerző véleménye szerint ezt a munkát mielőbb meg kell kezdeni, mert holnap már késő lesz. Ezzel kapcsolatban a szerkesztőség rövid népnyelvi kérdőívet is közzétett, válaszokat várva az olvasóktól. Újabb vers következik ezután a második számban. Mégpedig Cseres Tibor a háború utáni különös, zavaros időket idéző, 1945 tavaszán című, népies hangvételű költeménye. Hódmezővásárhely város vezetése 1928-ban megkereste a Szegedi Egyetem Régiségtudományi Intézetét aziránt, hogy vezessen ásatásokat a város határában. A támogatás felhasználásával igen eredményesen ásattak a kutató régészek a nagy, 130 ezer kat. holdnyi vásárhelyi határ Tiszához közeli részén. Ennek eredményeként rendelkezik ma a Tornyai János Múzeum a vidék leggazdagabb, közel 50 ezer darabos neolitikus gyűjteményével. Erről a folyamatról és az ásatások eredményéről közölt a folyóirat Korek Józseftől az egyik ásató régésztől Regél a vásárhelyi föld (ősrégészeti kutatások a vásárhelyi határban) címmel tanulmányt. Szerző bevezetőjében az egyetemes történeti kutatás eddigi eredményeivel, megállapításaival veti össze a vásárhelyi feltárásokat és véleménye szerint számos területen, főként a Kőrös-kultúrát illetően a Banner professzor vezette vásárhelyi ásatások új megvilágításba helyezték a korszakot. Fontosnak tartja azt is Korek József, hogy ezek a feltárások szinte teljes egészében publikálásra kerültek, részévé váltak a magyar régészettudománynak. Flórián Tibor természeti képpel átszőtt bennsőséges vallomását olvashatjuk két ember néma, de mégis kifejezés- és érzelemteljes együttlétéről. (Ez az utolsó őszi nap.) Faragó Mihály A gyümölcstermesztés Hódmezővásárhelyen című írásában a város 132 ezer holdas határának talaj adottságai mellett az éghajlati jeUemzőket is ismertetve mutat rá a téma kihasználatlan lehetőségeire. A gyümölcstermesztés időszerűségét a földreform által létrejött sok kisbirtok intenzív hasznosításának fontosságával is indokolja. Lényegesnek tartja mind emellett a termelés és értékesítés szervezettségét is, amely nélkül a magántermelő nem tud eredményesen megjelenni a piacon és emiatt nem képes megfelelő jövedelmezőséget sem elérni. Összességében szerző országosan is fontosnak tartja a Kertmagyarország program megvalósulását. Pákozdy Ferenc ismét szerepel ez alkalommal három (Barna..., Éber szemmel..., Ne törődj vele...) lendületes, népnyelvi fordulatokat is alkalmazó költeménnyel. Endrey Antal Munka és jog című írásában a téma általános történeti áttekintése után jut el a polgári társadalom e téren létező ellentmondásainak taglalásához. Véleménye szerint a szabadság társadalmi keretei között is biztosítható a munkásság egzisztenciája. Ezzel tulajdonképpen a konzervatív liberális társadalmi és közgazdaságtani felfogás ötvözetéhez közelít. Kristó Nagy István Mi a reakció? cím alatt ifjúi lendülettel és apodiktikus egyértelműséggel fejti ki véleményét. A téma 1946-ban politikailag időszerű volt. Szerző általános megállapításai tartalmazzák a kor demokratikus gondolkodásának sarokpontjait. Amikor azonban a reakció különböző megjelenési formáit taxa-