A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

bábos tervekből nem lett semmi. Előbb az iskolákat (1974, 1979) zárták be, majd a gazdaság szűnt meg, a kultúrházat bontották le, s ma már a hajdan itt lakók is nagyobbrészt elköltöztek.

31 VII. Rákos E falu nevében is őrzi egykori vízfolyásának gazdag élővilágát. A falu mellett nemcsak a bővizű Királyhegyesi-ér folyt el, hanem a nedvesebb időszakokban tóvá duzzadó lapos, zsombékos terület is volt. Az Árpád-kori falu 13. század eleji elpusztulása után, a házaikat kicsit északabbra fölépítő rákosiak már templomot is emeltek. A település 1530-1549 között a Jaksics családé volt. Az 1552. évi török hadjáratban elpusztult, de tíz év múlva 6, 1579-ben pedig 22 adózó portát írtak itt össze a törökök. A 16. század végén az újabb háborút már nem heverte ki, végleg puszta lett Rákos.

32 A török kiűzése után a nagyobb helyekre vissza ill. betelepülő lakosság egy jó évszázadig a mezővárosokból kijárva művelte a település környékét. A népesség növekedése a 19. század első harmadától megkövetelte a kirajzást és a rákosi részek is néhány évtized alatt állandó szállásokkal települtek be. Nemsokára felépült a szélmalom, s már őröltetni sem kellett Makóra menni. A kedvező földrajzi helyzet — 6 út csomópontja — előrevetítette a falu kialakulását. A hamarosan — még 1875-ben — megépült iskola és a csárda után, az 1940-es évek elején megkezdték a református templom építését is. 33 A háború a munkát félbeszakította, s azt a háború után már nem folytatták. A félbehagyott református templom az 1990-es évekig állt, ám az újabb rendszerváltás ezt is elpusztította. Az iskolák közül a rákosi tartotta magát legtovább, csak 1984-ben szűnt meg.

34 Ezekben az években dűlt össze a híres rákosi szélmalom is. A környéken élő összetartó lakosság, a millennium tiszteletére országzászlót épített és új formák szerint próbálja mai életét megszervezni. A vízügyi szervezet szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy a Makórákosi úton a csatorna hídnál még szinte eredeti állapotában áll az egykori csatornaőri szolgálati épület. Megőrzése — talán az utolsó ilyen épület a környéken — megfontolást érdemelne. (11. sz. kép) VIII. Földeák, Óföldeák A Királyhegyesi-értől a Batidai-síkig húzódó jelentős szárazulat nyugati szegélyén feküdt Földeák. A falutól a Tiszáig már nincs emberi megtelepülésre alkalmas kiemelkedés, e terület a kanyargó erek, fokok, lápok, nádasok vidéke. A középkori Földeák a mai Óföldeák falucska helyén állt. Első írásos említése 1332-ből 31 Ua. 32 BLAZOVICH L. 243. 33 NAGY J. 43. 34 HALMÁGYI P. 6.