A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

maradt fenn (FYLDYAK). Az 1406-os feljegyzés, FYLDEAK már jobban eligazít bennünket a név eredetét illetően (Fülöp, Filep deák). A királyi emberként szereplő Fyldeaki Demeter és János testvére volt ekkor a falu birtokosa. 1488-ban már 16 köznemes lakott itt, akiknek száma fokozatosan nőtt. 1552-ben az adószedők nemesi településként jegyezték fel számadáskönyveikben a falut. 1580-ban 110 adózó portát írtak itt össze. Az 1596. évi török-tatár hadjáratban pusztult el, de egy fél évszázad múlva lassan újra benépesült.

35 A középkori Földeák kiemelkedő jelentőségű műemléke a mai napig álló temploma. A korábbi eseti — és nem szakszerű — kutatások után, 1990-1995 között Béres Mária régész alapos munkával feltárta a templomdombot, meghatározta az építési periódusokat és felszínre hozta az országos szenzációnak számító, s az Alföldön párját ritkító templomerődöt. A ma is álló épület és a templomdomb egy késő Árpád-kori kis vár maradványait őrzi. A feltárás során 11-13. századi kemencék darabajai, ill. II. István király pénzével keltezhető sírok kerültek elő. A dombtetőn álló Szent Márton templom 1429-ben már bizton létezett. Különálló támpillérekkel megerősített harangtornya a hajótól északra 6,5 méterre állt. A török veszély közeledtével a templomdombot megerősítették. A téglából épült 80-100 cm vastag és mintegy 4 m magas védőfal, egy 24*38 m nagyságú, nagyjából trapéz alakú területet övezett. A fal tetején fából készített gyilokjáró futott körbe. Az erőd legerősebb és legmagasabb tornya az északi — volt harang — torony volt. A gyalogos bejárat a nyugati torony lépcsőin keresztül vezetett be a templomerődbe. A harmadik, legalacsonyabb torony dél felé nézett. Mellette volt az erőd nagykapuja a kocsik számára. Ez az elhelyezkedés pontosan megfelelt a táj adottságainak. A hajdani figyelőőr, ha dél felé tekintett Makót láthatta, északra nézve pedig Hódmezővásárhely tornyaiba ütközött tekintete. Nyugatra a Batidai-sík és a Lelei rét zsombékjai után, a Tiszát kísérő erdők sejlettek, mögöttük a szegedi várral. A falakkal övezet dombot, még egy 5-7 méter széles és 2,5-3 méter mély árok is körülvette. A vizes árkon csak a gyalogkapunál és a kocsibejárónál volt — bizonyára könnyen rombolható — gerendahíd.

36 Az első török rohamokat 1552-ben, még valahogy átvészelte a kisnemesi település. 1561-ben 4 portájának tulajdonosát név szerint ismerjük: Toldi Mátyás, Halász Ferenc, Szabó Dénes és Sárkány János. 1580-ban már ismét 110-en adóztak Földeákról a török portának. Az 1596. évi török-tatár pusztítás azonban Földeákot sem kímélte. A település házai elpusztultak, csak a templomerőd üszkös falai meredeztek az égre.

37 A 17. század közepén az újjáéledt falu református közössége az öreg védőfalakat úgy-ahogy kijavította. 1671-ben Kecskeméti János lelkész szolgált itt, de a kicsiny gyülekezetnek nem volt ereje a templomot is helyreállítani. A tető nélküli épület tovább romlott. A szegedi várból 1686-ban kivonuló martalócok még egyszer végigpusztították a Maros vidékét, így Földeákot is. 35 BLAZOVICH L. 107. 36 BÉRES M. 20-26. 37 BLAZOVICH L. 108.