A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

kason. A kis település nem élte túl a török háborúkat, s a 16-17. század fordulójától elnéptelenedett. 27 A török kiűzése után megindult az Alföld újratelepülése. A megerősödő mezővárosok a 19. század első harmadától nagy rajokban bocsátották ki lakóikat újabb területek, ill. határuk benépesítésére. A kiköltözők keze munkája nyomán népesedett be az Alföld, s a század második felére kialakult a jellegzetes tanyás településformája. A megerősödött tanyai lakosság 1872-ben Csókáson is iskolát épített gyermekeinek. A második világháború után bekövetkező társadalmi-politikai változások lassan ismét elnéptelenítették a tanyavilágot. Az iskola például 1955-ben szűnt meg. 28 A vidék lakói elköltöztek, az elöregedő lakosság utánpótlást nem kapott, s a Szárazér mente lassan kiürült. V/. Igás A ma is hatalmas kiterjedésű igási pusztán egykor állt falut 1508-ban említik először okleveleink. A település azonban jóval korábbi. Története az Árpád-korig nyúlik vissza, mint erre a területén előkerült edénytöredékek, pénzleletek is utalnak. Neve az itteni pusztákon legeltetett nagy számú teherhúzó „igás" állat nevéből maradt ránk, vagy a jobbágyok által itt igaerővel végzett robotmunka emlékét őrizte meg. A nagy kiterjedésű falu házai a Szárazér jobb és bal partján is hosszan elhúzódtak. Érdekessége a településnek, hogy mindkét végén egy-egy templom maradványai kerültek elő. Valószínű, hogy nem egy időben volt két temploma a falunak, hanem az egyik pusztulása után, másik helyen építették fel az újabbat. 29 A település az 1551-1552. évi Maros-völgyi török hadjárat alatt pusztult el. Az 1563. évi tizedlajstrom még megőrizte az akkor itt lakó 20 igási nevét, de 1583-ban már pusztának nevezték. A 18. században Makó lakói legeltették itt állataikat, de egyre többen költöztek is ki. Az Igási utat majdnem addig, ahol eléri a Sámson-apátfalvi főcsatornát a két világháború között nagy kockakővel kikövezték. A 19-20. század fordulóján felépültek az út melletti iskolák is. A külső 1875-ben, és a belső (ugari) iskola 1928-ban. 30 A szocialista társadalmi rendszer a tulajdonviszonyok alapvető megváltozását hozta. Az 50-es években a földjeiktől megfosztott parasztok az Igási Állami Gazdaságban dolgoztak, melynek központja az Igási út és a Rác út kereszteződésében alakult ki. Nemcsak kultúrotthon, bolt, kocsma, de nagy magtárak, istállók, gépállomás és a dolgozóknak jó néhány lakás is épült ekkor. Igás elindult a tanyaközpont, majd faluvá válás útján. Az 50-es években az Erdei Ferenc által irányított „Tanyai Tanács" megtervezte az itt felépítendő mintafalut. Orvosi rendelő, iskola és könyvtár, művelődési központ, üzletközpont, sportpálya, uszoda stb., ám a déli27 BLAZOVICH L. 79-80. 28 NAGY J. 43. 29 BLAZOVICH L. 140. 30 NAGY J. 43.