A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

Egyrészről kopáncs: a gesztenye, dió zöld burka; másik magyarázat a kopáncs a harkály régi neve. A település első okleveles előfordulását a Váradi Regestrum egyik 1219-es bejegyzésében véljük megtalálni. (CUPANCHI) A következő — és már bizonyosan Kopáncsra vonatkozó — írásos emlék 1450-ből való, amikor Hunyadi János birtokba vette a vásárhelyi uradalmat és a beiktatásakor több kopáncsi szomszéd is megjelent. 1522-ben a csanádi káptalan birtoka a terület. 1552-ben Kopáncsot is kifosztották a törökök, de ezt a pusztítást még túlélte a falu. 1555-ben Mezőkopáncsként (MEZEW KOPANCH) különböztették meg a Hódvásárhelytől dél-nyugatra lévő Rétkopáncstól. 1556-ban mikor Olcsárovics Demeternek — a gyulai vár kapitányának — lett birtoka, 12 adózó portával rendelkezett a település. A kopáncsi templomot az 1564-es adólista említi először, de bizonyos, hogy jóval korábban is állt már itt egyházi épület.

24 Alátámasztja ezt a templom alaprajza: félköríves záródású szentély, előtte téglalap alakú kicsiny templomhajóval. Az építmény belső hossza 13,4 m, szélessége 4,7 m. A közel 1 méter széles falrészek az 1930-as években még több méter magasságban álltak. Szabó Imre Makó város főmérnöke 1934-ben az épületet teljesen helyreállította, s a kis templom azóta is dacol a pusztai szelekkel.

25 A templom körül húzódó falu házainak alaprajzait Borovszky Samu (1860—1912) — Csanád megye történetének neves kutatója — még jól látta a 19. sz. végén. Az 1934-es helyreállítással egyidőben a falak mellett 118 sírt találtak. A leletek feldolgozását Bálint Alajos végezte el.

26 (KÉPEK ÉS TERVRAJZOK 274-276. o) A középkori Kopáncs a 15 éves háborúban, a 16-17. sz. fordulóján pusztult el, s már soha többé nem épült újjá. A makói Szent István plébániatemplom lelkigyakorlatos háza nemrég készült el a templom közvetlen közelében. Az évszázados falak között évente néhány misét is tartanak, a környék tanyáin élőknek. (Húsvét, Szent István napja, Búcsú) A kis templom a Körös Maros Nemzeti Park közelében az egyetlen Árpád kori alapokon újjáépített templom. Megközelíthetősége aránylag kedvező, a Makótótkomlósi műúttól 2 km-es kellemes sétával — a téli, ill. esős hónapok kivételével — elérhető. A kopáncsi templom idegenforgalmi fölfedezése még várat magára. V. Csókás A Sámson-apátfalvi főcsatorna mellett ma már csak dűlőnév őrzi az egykori falu emlékét. Nevét a hajdan itt nagy számban fészkelő madárról kaphatta. Csókás első okleveles említését 1450-ben Hunyadi János birtokai között találjuk, mint a hódvásárhelyi uradalom egyik részét említik. Később a csanádi káptalan birtokába került, majd az e vidéken birtokokat szerző gyulai várkapitány, Olcsárovics Demter tette rá kezét 1555-ben. 1561-ben 14 adózó portát jegyeztek fel Csó24 BLAZOVICH L 204-205. 25 SZABÓ I. 10. 26 BÁLINT A. 6-7.